Irodalmi Szemle, 2006
2006/5 - SZEMTŐL SZEMBE - Ivan Strpka: „Nem mi sajátítjuk el a klasszikus irodalmat, az sajátít el bennünket...” (Beszélgetés Valér Mikula professzorral)
SZEMTŐL SZEMBEN ken, megszabja erkölcsi, értékrendbeli és eszmei állásfoglalásainkat. Egy ilyen, az összes művészeti ágból származó müvek sora alkotja a kulturális emlékezetet. A nemzeti mentalitás tágabb fogalom, ugyanis magában foglalja a közösség és az e- gyén barbár vonásait is - ezeket fáradság nélkül szerezzük, míg a civilizációs folyamat fájdalmas. A művészet, az esztétikai élmény talán „arra jó”, hogy fájdalom- mentesen, kellemesen civilizálódjunk. A kulturális emlékezetnek minél nagyobb része alakítja a nemzeti mentalitást, annál jobb a nemzetnek. Remélem, hogy A szlovák irodalom könyvtárába olyan műveket válogattunk be, melyek meghatározzák (vagy meghatározhatnák) a nemzeti mentalitást. * Döntéseikkel valamiféle szlovák irodalmi kánont hoznak létre?- Remélem, hogy nem. A kánonok irodalomtudományi divatja, mely másutt lassan leáldozóban van, bennünket talán elkerül. Ebben a versenyző kapitalista szemfényvesztésben, melyben élünk, egészen biztosan rangsorok felállítása lenne a vége. Mi csak némi rendszert és szakszerűséget szeretnénk az irodalmi örökségünk megjelentetésébe vinni. S nem szeretném, ha ez, amit mondtam, szerénytelenségnek tűnne, de tény, hogy nálunk sok kézirat jelent meg megfelelő előkészítés nélkül, s majdnem minden esetben a kulturális minisztérium támogatásával. Igaz, mindenki azt ad ki, amit akar, de szerintem ezek után - szándékosan fogalmazok szigorúan hogy a minisztérium létrehozta ezt a sorozatot, a csapnivaló tervezetek támogatásával fel kellene hagynia. * Számol azzal, hogy az értékítélete és a kijelentései vitát gerjesztenek?- A vitát szívesen fogadom: több szem többet lát. Csak ne legyen túl széles, mert az elsősorban a felületes és szakképzetlen szószátyároknak kedvez. Tehát az újságíróknak és a politikusoknak mindenképp tartózkodniuk kellene a vélemény- nyilvánítástól, még a megjegyzésektől is. Annál nagyobb örömmel vesszük a szakemberek véleményét: itt már rég nem folyt vita a kiadói tevékenységről, s csak a hasznunkra válik, ha valaki megvitatja a könyveinket, mert annál hamarabb jutunk el ahhoz az optimális modellhez, mely tükrözné a valós anyagi feltételeinket és szakmai lehetőségeinket. * Milyen lesz a könyvek belső tagolása? Vannak-e egységes szempontok minden könyvre vonatkozóan? S végül: előzékenyek lesznek-e a mai, azaz a nem túlságosan tájékozott olvasóval szemben?- A sorozat kötetei olvasóbarát kiadások lesznek. Tehát nem arra a kritikai kiadásra kell gondolni, mely minden szöveghez részletes jegyzetet fűz, közli az ösz- szes szövegváltozatot és amelynek a szerkesztői része gyakran többszöröse a szerzőinek. Nem mintha ilyen kiadásokra nem volna szükségünk, de ez egy egész intézményt igényelne, s a mi sorozatunknak nem ez a célja. Valahol elfojtva azonban mégis ott él bennünk ez az eszmény, ezért azt szeretnénk, ha A szlovák irodalom
