Irodalmi Szemle, 2006
2006/4 - TANULMÁNY - Németh Zoltán: Parti Nagy Lajos drámái
Németh Zoltán Jolán anyja, Anyuska az, aki mind Jolán életének, mind a Bajkhállóy huszármente című darabnak olvasója és kommentálója. Ő az egyetlen, aki a szöveg mindkét narrációját kívülről képes szemlélni. Jolán lázadása, színdarabjának beolvasása az ibusári pályaudvar hangosbemondójába nemcsak Ibusár és Vargányai joviális obiigát értetlensége, a Magyar Boldog szerkesztőinek magas rendű sznobizmusa és Kleisermann közönye elleni lázadásként értelmeződik, hanem az „egyetlen olvasó” állapotának tragikus-parodiszti- kus felrúgásaként is. Dérczy Péter egy helyütt az Ibusár nyelvének „többrétegü”-ségére hívta fel a figyelmet (Dérczy 1996: 14.). A dráma szövegének olvasása arról győzheti meg a befogadót, hogy az Ibusár nyelvjátékai több szinten hozzák működésbe a nyelvi változókat. Egy ilyen lehetséges szint az ibusári szociolektus, amelyet Anyuska, Jolán és Vargányai beszélnek egymás között: „Mért nem lehet engemet mint magánembert is akceptálni, a vidám természetemet, satöbbimet? Mért? Mért nem nézői az egyenruha alá is, Jolika?” Másféle nyelvet használnak a Bajkhállóy huszármente szereplői, Amália, Richard és a huszárok: a romantikus-szentimentális elemeket sem nélkülöző archaizálás keveredik az ibusári nyelvállapot (a már említett ibusári szociolektus) szubstandard nyelvi elemeivel: „Kapitány úr, a burkusok áttörtek Vereckénél, tessen szíves sietni!” Harmadik nyelvként a Bajkhállóy huszármente lírai betétei funkcionálnak: a „magas irodalom” szentimentá- lis-naiv, romantikus-dilettáns stílusrétegei, illetve az ibusári szociolektus kapcsolódnak össze a parodisztikus, rímkényszerben konstituálódó bordalokban, áriákban: „Bús férfitestem térdepel Cipellei nyomán, Viszonz-e Ön, avagy ha nem A sír karjába zár...” A negyedik réteg a nevek világa: az Ibusárbw a romantika szentimentális-magya- ros nevei, valamint az operettvilág és a „populáris kultúra” ismert neveinek átírásai külön stílusréteget, nyelvet képviselnek: Bajkhállóy Richard (Baradlay), Kleisermann Mihály (Eisemann Mihály, Richard Claidermann), Istensegitsy Kálmán stb. Ötödik a szerzői instrukciók nyelve, amely általában normatív, de némely esetben felhasználja a nyelven belüli interferencia poétikai lehetőségeit: „Kivül-belül bajuszos, agg közhuszár...”, ,/í leány önfeledten ringatja magát, mint a szűzi búza. ” „Elájul, mint egy kölnis demizson... ” Ez utóbbi kategóriába sorolhatók Sárbogárdi Jolán drámájának szerzői utasításai is Anyuska vagy Jolán előadásában: „A csatatérről férfias akusztikát és határozott ágyúszót sodor a szél a szerelmesek közé, valamint Istensegitsy Kálmán agg közhuszár verekszi át magát az ellenség körgyűrűjén kivont karddal, szemében csatazajjal.”, „Ősi mozdulatokkal bordalba kezd...” Hetedikként Leopold rokokó-sznob, hivatalos-előkelősködő szólama említhető: „Továbbá kegyes akaratunkból közöljük véled, hogy Talpighy Gusztáv Gróf tegnap szupékor kezedet tőlem megkérte, melyre igenlő választ kapott, s azt néki minden tartozékával szombat este kerti gardenünkön mulatság keretében átaladjuk.” Ezek a nyelvi identitások azonban sosem önidentikusak, mindig már kevertek, hibriditásuk a különféle interferenciajelenségeknek köszönhető. Talán nem áll messzire az igazságtól az a megállapítás, amely szerint ezek a nyelvi rétegek az Ibusár valódi szereplői, hiszen nem egy esetben átvágják a személyhez társított antropomorf identitást, s
