Irodalmi Szemle, 2006
2006/4 - JUBILÁNSOK - Leck Gábor versei (Az angyalok meghalnak; időfolyam, Új időszámítás, Találkozás 2, Éjjeli ikonok)
Leck Gábor versei AZ ANGYALOK MEGHALNAK időfolyam van úgy hogy az idő folyamáról álmodom s látom miként úsznak levedlett önmagunk csonka tetemei könyörtelenül az idő morajló tengerében a torkolatnál szelíd hullámok karolják át őket átadva végleg öröklétnek és a sótól aszott testek egyszer csak partra vetődnek a feledés szigetén hol betemeti őket a guanó a halál bűzét elfedvén r Uj időszámítás Istenem tárj elénk Torzítatlan tiszta képet Borogass meleg kézrátéttel Vedd számba kőoltárra kiterített Áldozati bárányaid Számlálj meg egy kezeden Mert bizony kevesek vagyunk Homályos röntgenkép lett Előtted kicsontozott arcunk Fakaszd bennünk új forrását A töretlen hitnek Tépd fel szemünkről a hályogot Hogy ne fúrakodjanak belénk Alattomos tüskék a Hazugság sűrű bogáncsos erdeiben Mert új időszámítás kezdődött S mi partra tévedt delfinként Riadtan tátogunk veszélyes partokon
