Irodalmi Szemle, 2006

2006/3 - Napló

MÚLT ÉS EMLÉKEZET

lentékeny csonkulást szenvedett. Több helyt látni is a kiszaggatott levelek csonkjait, nem egy helyen viszont kisebb alakú fíizetkék vagy egyes papírlapok vannak beleerősítve a rongált, de egykorú kötésű kéziratba. A meglévő utolsó 35 levél számozatlan. Ez a gyűjtemény rövid életrajzán, diákvándorlásain és családi ügyein kívül a következőket tartalmazza:

Megjegyzések Ramus Péter Logikájához, a híres tudós Lisznyai Pál úr tollbamondásából, 1680-ból.

Saját kezdeményezésből anyanyelven kidolgozott szentbeszédek és imaszövegek, melyeket különféle alkalmakkor a szószékről mondott.

Kora debreceni tógás diákjainak névsora.

Apáti Miklós elmélkedése, melyet lovaglás közben fogalmazott, mikor meghívásra Szolnokra utazott, hogy tekintetes Kanta János esperest meglátogassa és meggyógyítsa; és még sok ehhez hasonló, mely azoknak az időknek viszonyait szemlélteti.

Az Apáti-féle Album (R. 689.) ma 184 modern számozású lapot tartalmaz, e- löl hiányzik három levél (csonkja megvan), az elsőn lehetett a cím. Ebben találhatóak a hollandiai tanulmányok során jeles tudós személyektől összegyűjtött mondások és emlékbeírások.

A kéziratok utóéletéről keveset tudunk: hosszú ideig a nagybefolyású Wespréminél voltak, majd az album 1841 áprilisában Sárváry Jakab ügyvéd tulajdonában volt Derecskén.

Felhasznált irodalom

Ágoston Gábor-Obroni Teréz: A tizenhetedik század története. Pannonica Kiadó, 2000.

Bán Imre: Adalékok Apáti Miklós életrajzához. Filológiai Közlöny, 1958.

Erdélyi János: A hazai bölcsészet történelméhez. III. Apáti Miklós, Sárospataki Füzetek,

1857.

Herbert Attila, Martos Ida, Moss László, Tisza László: Történelem 1500-tól 1789-ig. Reáltanoda Alapítvány, 1995.

Ránki György : Debrecen története öt kötetben. Debrecen, 1981

Szinnyei József: Magyar írók I. 1981.

Túróczi-Trostler József: Magyar cartesianusok. Minerva, 1993.

Weszprémi István: Succincta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia. Centuria tertia, decas I. et II. Tóm. IV. Viennae, 1787.

Zoványi Jenő: Theológiai Ismeretek Tára. Mezőtúr, 1894.

'Az egyik Josephus Scaliger Opus de emendatione Temporum, Coloniae Allobrogorum 1629 c. nagy kötete, a másik Prágay András Guevara fordítása, a Fejedelmek serkentő órája (Bártfa, 1628).

2 Úrim és Thummim: Két kődarab, amit a héber papok nyakukba akasztva a szívük felett hordtak. Fontos kérdésekben ezek segítségével próbálták megtudni Isten akaratát.