Irodalmi Szemle, 2006

2006/2 - Napló

NAPLO

95

Nyizsnyij Novgorodi Lenin Könyvtár már minden előkészületet megtett, hogy a köteteket Putyin elnök február végén, március elején esedékes magyarországi látogatásáig hazaszállítsák. A sárospataki kollégium köteteinek visszaadását (legutóbb) néhány hónappal ezelőtt oroszországi látogatása során Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kérte.

Dienes Dénes professzor, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának vezetője nagy örömmel fogadta a hírt. „A könyvek helye máig üresen áll, úgy hagytuk, ahogy hatvan évvel ezelőtt az elődöktől örököltük”- mondta a professzor. Emlékeztetett arra is, hogy 1938-ban 172 kötetnyi ősnyomtatványt, kéziratot és dokumentumot szállítottak el a nagy könyvi árból Budapestre, ahol bankok, takarékpénztárak széfjeiben helyezték el azokat, hogy a háborús években megvédjék a károsodástól. A teológiai, filozófiai, történelmi, valamint liturgikus tartalmú könyvek - Dienes professzor szerint - „igazán otthon értékesek”.

KETTŐS KÖNYBEMUTATÓ

Grendel Lajos Mátyás király New Honiban című regényét és Bettes István Makulátlan Fehér Barna című verseskötetét mutatták be január végén Érsekújvárott a Lavazza Kávéházban. A találkozót az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár szervezte. A szerzőkkel H. Nagy Péter irodalomkritikus beszélgetett.

A MIKSZÁTH KÁLMÁN EMLÉKHÁZ ÁTADÁSA

A Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szervezésében január 21-én adta át a szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlékházat. A felújított emlékházat, valamint az Itt élte át... című kiállítást Csáky Pál miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. A magyar kulturális minisztériumot (NKÖM) Koncz Erika, a szlovákot Bíró Ágnes államtitkár képviselte.

KEGYELET

ELHUNYT SZUCHY M. EMIL

Évtizedeken át jelen volt közöttünk írásaival, ötleteivel, rendezéseivel, színikritikáival vagy művészportréival. Regényes az ő élete, 1912. október 6-án (a világ végén) Csicsókán (varannói járás) született, az eperjesi szlovák evangélikus gimnáziumban é- rettségizett (1930), majd a prágai konzervatórium színészi tagozatán tanult (1932-1935), később a varsói Színháztudományi Intézet ösztöndíjasa, 1940-42-ben az ungvári Ruszin Nemzeti Színház igazgatórendezője, 1943-44-ben katonaként a Frontszínház tagja, haditudósító. A háború után az Erdélyi Magyar Színház rendezője és színésze, később a Medgyessi Múzeum asszisztense, majd igazgatója (1951-56), 1956 augusztusában költözött Pozsonyba, ahol a Népművelési Intézet szakelőadója, 1959-tól a dunaszerdahelyi Üzemi Klub vezetője, 1969 és 1989 között a komáromi Duna Menti Múzeum Szépművészeti Osztályának vezetője, 1985-tól nyugdíjasként dolgozott. 1991-ben a Új Komáromi Lapok főszerkesztő-helyettese.

Közíróként 1999-ig tevékenykedett. Színikritikáival, műkedvelő színjátszással foglalkozó cikkeivel az Új Szó, az Új Ifjúság és az Irodalmi Szemle hasábjain talál-