Irodalmi Szemle, 2006

2006/1 - Pomogáts Béla: Magyar identitás - magyar irodalom

Pomogáts Béla tudom, kicsoda családi élete. Mindez valószínűleg a magyar tömegkultúra mély­pontja, mindezért a felelősséget a csakis a pénzügyi nyereségre („extraprofitra”) áhítozó médiumok tulajdonosainak és szerkesztőinek kell vállalniok, és nagyon ne­héz helyzetben lesz az a kulturális politika, amely egyszer majd a nemzeti kultúra értékeinek védelmére elszánja magát. Pedig az európai integráció éppen azt tenné lehetővé, hogy nemzeti kultúránk erőteljesebben bontakozzék ki idehaza, és min­den korábbihoz képest nagyobb teret, gazdagabb befogadást kapjon az európai nemzetek közösségében. Jó lenne tanulni azoktól a nemzetektől (az írekre vagy a finnekre gondolok), akik az európai integrációban megszerzett lehetőségeket jó érzékkel és igen eredményesen tudták kihasználni kulturális és így irodalmi érté­keik gondozására és nemzetközi megjelenítésére, terjesztésére. Irodalmunk egyszerre „tükre” és „mintája” a nemzet életének; „tükör”, a- mely híven mutatja a magyarság történetét, akár a nemzeti tudat mélyebb övezete­iben végbemenő változásokat, és „minta”, amely vonzó és elismert értéket állít a nemzet elé. Ennek a mintának egyéni és közösségi magatartásszabályozó szere­pe van, a magyar irodalom nagy egyéniségei vagy az irodalmi alkotások népszerű hősei olyan tulajdonságokat, jellemvonásokat mutatnak, amelyeknek erkölcsi kisu­gárzása, világkép- és jellemformáló hatása igen nagy szerepet tölt be a nemzeti tu­dat történeti folytonosságának fenntartásában. Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Köl­csey Ferenc, Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila és Illyés Gyula alakja morá­lis példát is jelent, valóságismeretre, közösségi hűségre, eszmei következetességre tanít, és hasonló szerepük van Eötvös József, Kemény Zsigmond, Németh László regényeinek, e regények nemzeti és egyetemes értékeket képviselő hőseinek is. Az irodalmi művekből kisugárzó eszmék és gondolatok, az általuk kialakított magatar­tásminták, az írói alkotások érzelmi hatása és személyiségformáló ereje igen fon­tos feladatokat láthatnak el a kisebbségi létbe taszított, vagy éppen az országtól tá­vol élő magyarok nemzeti identitásának megtartásában. Irodalmunkat úgy kell tekintenünk tehát, mint a nemzeti tudat letéteménye­sét, fenntartásának legfontosabb eszközét, ennek megfelelően azon kell fáradoz­nunk, hogy irodalmunk eljusson a határainkon túl élő és a világban szétszórt ma­gyarsághoz, a magyar származásúakhoz is, jelen legyen mindennapi életükben, és segítse őket abban, hogy megismerjék a magyarság múltját, jelenét, de abban is, hogy általa őrizzék magyarságukat. Bizonyos, hogy ezek a célok és feladatok csak nemzeti irodalmunk teljes örökségének, illetve eme örökség valódi értékeinek megismerése és megismertetése által válthatók valóra. A teljes irodalmi örökséget kell birtokba vennünk, tehát a magyar végzettel viaskodó Ady mellett az európai küldetést őrző Babits, a vidéki Magyarország krónikáját író Móricz mellett a váro­si Magyarország lelki helyzetét bemutató Kosztolányi, a nemzeti programon dol­gozó Németh László mellett a modern művészet egyetemességét hirdető Kassák, a népi mozgalomnak elkötelezett Illyés mellett a városi Radnóti, a baloldali eszmé­ket valló József Attila mellett a katolikus Dsida Jenő szellemi örökségét. Termé­

Next

/
Thumbnails
Contents