Irodalmi Szemle, 2006
2006/1 - Pomogáts Béla: Magyar identitás - magyar irodalom
Pomogáts Béla tudom, kicsoda családi élete. Mindez valószínűleg a magyar tömegkultúra mélypontja, mindezért a felelősséget a csakis a pénzügyi nyereségre („extraprofitra”) áhítozó médiumok tulajdonosainak és szerkesztőinek kell vállalniok, és nagyon nehéz helyzetben lesz az a kulturális politika, amely egyszer majd a nemzeti kultúra értékeinek védelmére elszánja magát. Pedig az európai integráció éppen azt tenné lehetővé, hogy nemzeti kultúránk erőteljesebben bontakozzék ki idehaza, és minden korábbihoz képest nagyobb teret, gazdagabb befogadást kapjon az európai nemzetek közösségében. Jó lenne tanulni azoktól a nemzetektől (az írekre vagy a finnekre gondolok), akik az európai integrációban megszerzett lehetőségeket jó érzékkel és igen eredményesen tudták kihasználni kulturális és így irodalmi értékeik gondozására és nemzetközi megjelenítésére, terjesztésére. Irodalmunk egyszerre „tükre” és „mintája” a nemzet életének; „tükör”, a- mely híven mutatja a magyarság történetét, akár a nemzeti tudat mélyebb övezeteiben végbemenő változásokat, és „minta”, amely vonzó és elismert értéket állít a nemzet elé. Ennek a mintának egyéni és közösségi magatartásszabályozó szerepe van, a magyar irodalom nagy egyéniségei vagy az irodalmi alkotások népszerű hősei olyan tulajdonságokat, jellemvonásokat mutatnak, amelyeknek erkölcsi kisugárzása, világkép- és jellemformáló hatása igen nagy szerepet tölt be a nemzeti tudat történeti folytonosságának fenntartásában. Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila és Illyés Gyula alakja morális példát is jelent, valóságismeretre, közösségi hűségre, eszmei következetességre tanít, és hasonló szerepük van Eötvös József, Kemény Zsigmond, Németh László regényeinek, e regények nemzeti és egyetemes értékeket képviselő hőseinek is. Az irodalmi művekből kisugárzó eszmék és gondolatok, az általuk kialakított magatartásminták, az írói alkotások érzelmi hatása és személyiségformáló ereje igen fontos feladatokat láthatnak el a kisebbségi létbe taszított, vagy éppen az országtól távol élő magyarok nemzeti identitásának megtartásában. Irodalmunkat úgy kell tekintenünk tehát, mint a nemzeti tudat letéteményesét, fenntartásának legfontosabb eszközét, ennek megfelelően azon kell fáradoznunk, hogy irodalmunk eljusson a határainkon túl élő és a világban szétszórt magyarsághoz, a magyar származásúakhoz is, jelen legyen mindennapi életükben, és segítse őket abban, hogy megismerjék a magyarság múltját, jelenét, de abban is, hogy általa őrizzék magyarságukat. Bizonyos, hogy ezek a célok és feladatok csak nemzeti irodalmunk teljes örökségének, illetve eme örökség valódi értékeinek megismerése és megismertetése által válthatók valóra. A teljes irodalmi örökséget kell birtokba vennünk, tehát a magyar végzettel viaskodó Ady mellett az európai küldetést őrző Babits, a vidéki Magyarország krónikáját író Móricz mellett a városi Magyarország lelki helyzetét bemutató Kosztolányi, a nemzeti programon dolgozó Németh László mellett a modern művészet egyetemességét hirdető Kassák, a népi mozgalomnak elkötelezett Illyés mellett a városi Radnóti, a baloldali eszméket valló József Attila mellett a katolikus Dsida Jenő szellemi örökségét. Termé
