Irodalmi Szemle, 2006
2006/12 - Gyüre Lajos: Kassa és a Rákócziak (értekezés)
Kassa és a Rákócziak könyvének (Kassai Kálvinista Krónika, 1944. Kassa) idevágó passzusával, akkor az a meggyőződésünk, hogy a három szerencsétlenül járt pap esetét az akkori, de különösképp a későbbi politikai csatározások a saját érdekükben kiszínezve, vérben, kínzásokban gyönyörködő alakká formálják, mind Rákóczit, mind pedig a reformáció és a magyar szabadságért küzdő hajdúkat, a Bocskai halála után Rákóczihoz csapódó, szabadon csellengő martalóccá vadult, kivert kutyaként kóborló embereket. A három vértanú halált halt pap boldoggá avatása után kiadott kis füzetecs- ke (A kassai vértanúk élete és halála, 1915) még azt is tudni véli, hogyan zajlott le a kínzás. A kiadvány szerzője (Barnabás?) párbeszédeket szerkeszt, holott az említett történelmi munkákban erről említés sincs, sőt az újabb szóbeszéd még azt is hozzáteszi, hogy a kínzást - amely a Királyi Házban volt - Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsánna a Királyi Házzal szemben lévő Lőcsei-ház ablakából ké- jelegve nézte... Mondanom sem kell, hogy ennek semmiféle történelmi alapja nincs. Hogy miért? Azért, mert Rákóczi Kassára jövetele akkor csak a véletlen ösz- szejátszása volt. Ugyanis Rákóczi Terebesre indult, hogy az ott tartózkodó Habs- burg-hű Homonnai Drugethet elfogja. De miután az hírét vette, hogy Patakról ellene indulnak, idejében elmenekült. A meginduló sereghez ekkor érkeznek Kassa város követei, hogy csapataival Rákóczi foglalja el Kassát, és űzze el a hívő katolikus Habsburg-párti Dóczit, aki a Kassai Királyi Házba, mintegy „salva Quardiát” nyújtó helyre, behozza a két jezsuita papot. Tehát semmiképpen sem lehetséges, hogy feleségét Lorántffy Zsuzsánnát ekkor Kassára magával vitte volna, és a Királyi Ház helyett a Lőcsei házban szállásolja el. Ugyanakkor Tutkó szerint Rákóczi Dóczyt tartotta ott fogva. Elképzelhetetlen, hogy a fővezér felesége a keményen őriztetett fogollyal egy épületben lakott volna. A másik adat Nagy László szerint, hogy Rákóczi Bethlenhez való hűségét akarta bizonyítani Kassa elfoglalásával, mielőtt Bethlen derékhada átlépte volna a Tiszát, s a pataki várban vendégeli meg a már hazatért, s Kassát elfoglaló Rákóczi György és felesége. Hadd időzzünk még el egy kicsit ennél a szomorú esetnél. Nézzük meg, milyen volt ez idő tájt Kassa vallási összetétele, s mit jelentett a város számára, hogy megtagadta az addigi Habsburg-hűséget. A város az 1550-es évektől kezdve úgyszólván tiszta evangélikus. Más felekezetbelit nem tűr meg a város falain belül. Ha Debrecen lehet a református Róma, akkor Kassa legyen a lutheránus Róma! A sze- pességi evangélikusok között létre is jön egy unió, éppen a vallás szigorú, elfogadott rendjének a megőrzése érdekében. A Kassára Bocskaival érkező Alvinczi is híve lesz ennek az iránynak, s bár reformátusként érkezik a városba, Rákóczi 1619- es kassai bevonulásakor már az evangélikusok táborába tartozik, s a reformátusoktól követeli, hogy legyenek a lutheránus vallás követői. Sok tekintetben tehát közrejátszott Dóczy vallási igyekezete ahhoz, hogy a város elforduljon tőle, s kiadja Rákóczinak. Vizsgáljuk meg a kérdést egy másik szempontból is: mind Alvinczi, mind
