Irodalmi Szemle, 2006

2006/11 - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (11) Magyar líra a két világháború között (tanulmány)

Grendel Lajos

Boldoggá tenne most, mert visszavágnék: haszontalan vagy! nem-lenni igyekszel

s mindent elrontsz, te árnyék! (Kései sirató)

Amikor József Attila kései költészetét tárgyalva egzisztencializmusról beszélünk, ezen nem egzisztenciál-filozófiai tételek illusztrálását értjük, hanem annak belátását, hogy a személyiség a modemitás 20. századi állapotában mély válságát kénytelen átélni, amelyet a kollektív utópiák (és a vallások) csak látszólag és ideiglenesen képesek kezelni vagy feloldani. így hát az a kérdés, ismerte-e József Attila Heidegger Lét és Idő c. alapvető filozófiai művét, illetve hallott-e, olvasott-e róla, fontos is, meg nem is. Nem a tézisek a fontosak itt, hanem a posztulátumok, a következtetések, a kérdések és az azokra adott válaszok iránya. Ebben á tekintetben pedig József Attila kései verseinek nagy többsége abba az irányba mutat, amerre a korabeli és későbbi egzisztencialista bölcselőké. Mi több, ebbe az irányba mutat a múlt század harmincas, negyvenes és ötvenes éveinek világirodalma vagy legalábbis annak európai protagonistái Gottfried Benn-nel kezdődően és Sámuel Beckett-tel bezárólag. Az európai irodalmak domináns áramlatára a magyar irodalomban a pályatárs Szabó Lőrinc mellett József Attila kapcsolódott rá leginkább, s főként kései költészetével.

JEGYZETEK

1 .Tanulmányok Szabó Lőrincről. Szerk.: Kabdebó Lóránt és Menyhért Anna.

Bp. 1997. 19. o.

2. ld.: Tverdota György. I. m. 142. o.

3. I. m. 63. o.

4. I. m. 110. és 112. o.

5. Tverdota György. 1. m. 116. o.

6. 1. m. 206. o.

7. Németh G. Béla: 11 vers. Bp. 1977. 241-277. o.

8. Sárközy Péter: 1. m. 102. o.

9. Sárközy Péter: I. m. 103. o.

10. Németh G. Béla: I. m. 248. o.

11. I. m. 247-248. o.

12. 1. m. 214-215. o.