Irodalmi Szemle, 2005
2005/10 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Csehy Zoltán: Az individualizmus apoteózisa
KÖNYVRŐL KÖNYVRE rász Imre, miközben szembeszáll a Saulust kizárólagossá tévő, fetisizáló, redukciós elméletekkel, melyek az életmű túlszárnyalatlan csúcsaként emlegetik. Alfieri komédiáit Madarász Imre a szatirikus Alfieri portréjához sorolta, teljesjoggal, hisz több irodalomtörténész is dramatizált szatírákként értelmezi, kezeli őket. Settembrini állítása szerint „Alfieri nem nevetett és nem tudott nevetni soha”, épp ezért komédiái sem emlékeztetnek az olasz komédiairodalom szokásosabb megnyilvánulásaira: sokkal inkább programbeszédszerüek és invektivikusak, s a leginkább talán Lukiánoszhoz köthetők. A francia forradalom ellen írt Misogallo értelmezhetőségi kérdéseit és agyonhallgatásának irodalomtörténeti okait a szerző részletesen kifejti, ahogy kitér még Alfieri műfordításaira is. Összegezve elmondható tehát, hogy Madarász Imre terjedelmes könyve rendkívül behatóan tárgyalja Alfieri munkásságát, s egy olyan klasszikus szerző magyar recepcióját segítheti elő, akitől alig-alig pár mű olvasható csupán anyanyelvűnkön, holott a világirodalom történetének meghatározó alakja.
