Irodalmi Szemle, 2005
2005/9 - FÓRUM - Janek István: Cseh-szlovák-magyar diplomáciai kapcsolatok és tárgyalások 1938-1939-ben (előadás)
FÓRUM MÉRFÖLDKÖVEK IX. címmel júniusi számunkban közöltünk két előadást, melyek a helytörténészek számára április végén Udvardon tartott tanácskozáson hangzottak el (a világháború befejezése 60. évfordulója alkalmából). Időközben megkaptuk Janek István történész előadását is, melyet az alábbiakban közlünk. JANEK ISTVÁN* Cseh-szlovák-magyar diplomáciai kapcsolatok és tárgyalások 193 8-1939-ben Csehszlovákia területét a Monarchia darabjaiból állították össze. A történelmi Magyarország 11 északi megyéjének teljes területét, míg további 11 megyéjének ki- sebb-nagyobb részeit csatolták Csehszlovákiához. Az új állam határainak hossza 4125 kilométer lett. Csehszlovákia létrehozásával korábban kompakt etnikai egységeket vágtak ketté, így a környező országok Románia kivételével potenciális területkövetelőkké váltak. 1938-ban a csehszlovák hadseregnek ezt a határt kellett volna támadás esetén megvédenie egy olyan határvidéken, ahol a lakosság nagyobb része nemzetiségi hovatartozása miatt az ellenséghez húzott volna. Csehszlovákia leggyengébb pontja a nemzetiségi kérdés volt, mivel a nemzetiségek az ország szélein éltek összefüggő területeken, a határ túloldalán pedig néptestvéreik szuverén állama helyezkedett el. Csehszlovákia kormányai több eszközzel is próbálkoztak a nemzetiségi összetétel megváltoztatására, ezek a következők voltak: betelepítések kompakt kisebbségi területekre, gazdasági előnyök nyújtása a cseh és szlovák telepeseknek, iskolatörvények, nemzetiségi statisztikák torzítása, közigazgatási határok változtatása, a népszámlálások alkalmával önkényes átminősítések. A fentiek ellenére sem sikerült jelentősen megváltoztatni a nemzetiségi területek lakosságának összetételét. Adolf Hitler Ausztria 1938-as annexiója után Csehszlovákiát következő célpontjának választotta. „Hitler Csehszlovákiára úgy tekintett, mint Németország testébe ékelődő ellenséges repülőtérre”, amit likvidálni kell. Hitler már 1937-ben parancsot adott a Wehrmacht vezérkari tisztjeinek, hogy készítsenek támadási terveket Csehszlovákia lerohanására. Hitler szerette volna megtámadni Csehszlovákiát és ebben számított Magyarország és Lengyel- ország aktív részvételére. 1938 második felében a német vezetők ajánlata szerint egy német-csehszlovák fegyveres konfliktus esetén, ha Magyarország beavatkozik, a magyar igényeket a Kárpátokig, tehát az egész szlováklakta területre vonatkozóan kielégítették volna. Németország Szlovákiával kapcsolatos terveiről 1938-ban egy német
