Irodalmi Szemle, 2005
2005/9 - Bokros Katalin: A biedermeier megnyilvánulásai az európai irodalmakban (tanulmány)
A biedermeier megnyilvánulásai az európai irodalmakban A biedermeier irodalmi irányzat jellegzetes vonásait a közép-európai nem német nyelvű irodalmakban is megtaláljuk, sok esetben romantikus elemekkel kevertem A magyar irodalomból is említhetünk példát. Garay János (1812-1853) költészetében nyomot hagyott a polgári környezet. Az intim családiasság, a kevéssel való megelégedés morálja, a tekintélytisztelet már biedermeieri vonásokra utal. Balladáiban ő fejezi ki a legszerencsésebben az elnyomás elleni tiltakozást, a zsar- nokellenességet (Hunyadi László, Báthory Erzsébet). Garay hazafias lírája a reformkori átalakulás eszméit fejezi ki. Sajátos vonása a problémák polgári megközelítése, költészetét a magyar városi polgári érdeklődés gazdagítja. Családi lírájában megénekli az otthont, a gyermekkor és szülei emlékét, családi boldogságát. A család nála a világ hiú porondjától elszigetelt intim kör (Sétalovaglás, Családi képek I-XII). Lírája prózaibb, mint költőtársaié, közelebb van a mindennapokhoz, az emberi érzelmek tágabb körét öleli fel, lírai nyelvét hétköznapi természetesség, egyszerűség jellemzi. Petőfi Sándor (1823-1849) költészetében a romantika jellegzetes vonásai mellett a biedermeier és a népiesség jellemzői is megtalálhatók. Szakított a romantika ünnepélyességével és a hétköznapiságot, a kis dolgok művészetét hangsúlyozta, szívesen alkalmazta a családias hangnemet. Szerelmi lírájában a népies hang mellett a biedermeier vonásai dominálnak. Petőfinél főleg alkotói időszakának első szakaszában mutathatók ki a biedermeieri vonások. Szerette a kisebb epikus formákat. Az ún. genredalok témái a mindennapi élet köréből származnak. Költői nyelvezetére jellemző a póriasság, az egyszerű stílus, amelyet korabeli írótársai közül néhányan szemére is vetettek. Verseinek bájos egyszerűsége, a családi élet melege, a szülők iránti tisztelet, a kis dolgok megfigyelése mind arra utalnak, hogy hatottak rá a korszak jellegzetes megnyilvánulásai. A szlovák irodalomban a csehül író Karol Kuzmány (1806-1866) a polgári gondolatvilág kifejezője. Béla (1836) című öt énekből álló epikus költeménye német mintára a biedermeieri polgári idillt mutatja be. A Habsburg Birodalom kispolgára lojális az uralkodóházzal szemben és fél a forradalomtól. Csendes gazdag élet után vágyik, elvonul a közélettől, és nem harcol a társadalmi formák változásáért. Kuzmány a szlovák polgári élet provinciális és meglehetősen zárt világát mutatja be. Minden ének dalban végződik, amely az egésznek a hangulatát fejezi ki. A bájos idillikus képet az apa és a tisztelendő morális-prédikáló fejtegetései zavarják meg. A biedermeieri vonások sokszor nem önállóan fordulnak elő egy-egy költő vagy író alkotásában, hanem romantikus elemekkel keverednek. Sok esetben nehéz éles vonalat húzni a két irodalmi irányzat, a romantika és a biedermeier között. Egyes művészek fiatalkori műveikben még a romantikára jellemző módon alkottak, idősebb korukban viszont a romantikus lángolás alábbhagyott, magatartásukon és alkotásaikban a rezignáció, a belenyugvás, a mértéktartás, a társadalmi viszonyok elfogadása figyelhető meg.
