Irodalmi Szemle, 2005
2005/9 - Kulcsár Ferenc versei (Mene tekel..., R. C. levele Ó. H.-nak, Isten százmilliótrilliárd neve)
Kulcsár Ferenc versei milliárd nevét. S D. I. most onnan fentről, odaátról mosolyog, hisz ránk testálta kartonjain, vásznain az elengedetteket, a titkon-angyalokat, az elcsüggedetteket, a boldogan-sírókat, a kiszorítottakat, üldözötteket, a hegyi beszéd-belieket. Önarcképként rajzolta meg őket, tudván, hogy voltunk, vagyunk és leszünk. Immár sem gonoszság, sem jóság nem mozdítja el műveit, mert érvényesek, szemben az érvénytelennel. Mert Isten szívében, az egyszerű és csodálatos csöndben gyökereznek, onnan szólnak hozzánk, onnan illatozzák a Teremtő egyetlen, kilencmilliárd, kilenc- billiárd, százmilliótrilliárd nevét. Úgy gondolja R. C., ez a nagyság útja. D. I. elment. Valami elintézetlen ügye támadt, halaszthatatlan, még az is lehet, hogy kimondhatatlan. Odaátról látja, hogy ideát az emberek megfagynak s elégnek, de szelíden csillogó, dermesztő hittel a gyermekangyal alakját ölti fel. Mire vár? Titok. Rejtély, mit figyel. Nagymarosi Pieta
