Irodalmi Szemle, 2005
2005/8 - SZEBERÉNYI ZOLTÁN KÖSZÖNTÉSE 75. SZÜLETÉSNAPJÁN - Jana Moravcová: Az a fekete tyúk (novella) (Vércse Miklós fordítása)
Jana Moravcová Az a fekete tyúk Pontosan emlékezett rá, mikor pillantotta meg először. A folyón jégtáblák úsztak. Ok csoportba verődve álltak a parton, s egyszer csak egyikük felkiáltott:- Nézzétek, tyúk! Úgy tűnt, egy csöppet sem riadozik. Járt-kelt a jégtáblán, néha helyben topogott, mintha az ár sebes lökéseit akarná egyensúlyba hozni. S egyszer csak a jégtáblája a parthoz ért, fennakadt egy ágban, s a tyúk minden sietség nélkül kisétált a partra. Egyenesen Frantához ment. Megállt a bakancsa mellett, s a maga tyúknyelvén kodákolt neki valamit.- Jó lesz vacsorára, Franta - mondták neki. Ahogy hazaindult, a tyúk követte. A falu szélén lakott, magányosan élt - olyannyira egyedül, hogy nem volt sem kutyája, sem macskája, sem egere, s természetesen tyúkja sem. Hanem ez a tyúk egyáltalán nem tetszett neki.- Tudod mit, menj innét, eredj, ahonnan jöttél - mondta és becsapta a tyúk orra előtt az ajtót. S mindjárt aludni tért. Reggel arra ébredt, hogy kopognak az ablakon. Elhúzta a függönyt és elká- romkodta magát. A fekete tyúk kocogtatta az ablakot és kíváncsian kukucskált be a szobába.- Jó, ha annyira akarod, hát megkapod, amit megérdemelsz - mondta dühösen, és egy fazék vizet tett a kályhára. Csakhogy a tyúkot megfogni nem is bizonyult olyan egyszerű dolognak. Képes volt az utolsó pillanatban elugrani a keze ügyéből, s tán még élvezte is, ahogy Franta tűzbe jött az üldözése során. S amikor végleg elfáradt és egy kézlegyintéssel visszatért a viskójába, a tyúk ismét kodálni kezdett valamit. Aztán egész nap nem is látta, s meg is feledkezett róla. Este elment sörre. Néhány ismerőse már emelkedett hangulatban volt, s az asztalon egy rakás pénz hevert.- Ez koszorúra van - tájékoztatták nyomban. - Ne mondja Karéi, hogy só- herok vagyunk.- Történt valami Karellal? - kérdezte Franta. Karéi már rég nem lakott a faluban. A házassága után nyomban elköltözött a szomszéd faluba. Van annak már több mint harminc esztendeje is, de ők még mindig a sajátjuknak tekintették.
