Irodalmi Szemle, 2005

2005/6 - KÖSZÖNTJÜK A 75 ÉVES DUBA GYULÁT - Fellinger Károly versei (Keringő, A kutya ugat, a karaván halad, A fény alagútja, Bújócska)

Feliinger Károly versei

Keringő

Sötét kastélyban ébredek, gyertyát gyújtok hát magamnak, mint Salome, a láng árnya lefogja szemét a falnak.

Eltakarva a lényeget, ami maradt az örömből, hull a vakolat, fáj belé, befalazott csönd dörömböl.

Életre kelti a halál mint Csipkerózsikát egykor, életre kelti az időt, a már rég elmúlt gyerekkor.

Életre kelti a halál a nappalt és az éjszakát, hajánál fogva húzza ki, kiráncigálja önmagát.

A kutya ugat, a karaván halad

Mintha magát gyújtaná fel, a csipkebokor lángra kap, ég a hegyoldal, úgy ragyog, napernyője egy fűstkalap.

Bajuszán hófehér a dér, fázik a nap az ég alatt, pihenő tevék a dombok itt, alvó kutya a kődarab.