Irodalmi Szemle, 2005
2005/4 - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Gál István: Apró szolgálatok József Attilának
GÁL ISTVÁN Apró szolgálatok József Attilának 1930-tól haláláig ismertem József Attilát. Előző nap érkeztem Pestre az egyetemre, de még idejében, hogy másnap, az emlékezetes 1930. szeptember 1-jén bámuló résztvevője legyek a történelmi jelentőségű tüntetésnek. Az akkor legliberálisabb, sőt: legbaloldalibb internátusban, a Diákok Házában kaptam helyet. Az ott már tartósan letelepedett Fábián Dániellel, Gunda Bélával, Halmos Bélával és Olt Károllyal vasárnap az Oktogonra mentünk, hogy megnézzük a felvonuló tömeget. A mostani bélyegüzlet helyén levő kávéház előtt gyülekezett a Társadalmi Szemle vezérkara, Agárdi Ferenc, Lázár Vilmos, Sándor Pál és köztük József Attila. József Attila ebben az időben Fábián Dániellel, a Bartha Miklós Társaság ügyvezető elnökével adta ki az Új Magyar Föld c. folyóiratot; versei és cikkei akkoriban Bajcsy-Zsilinszky lapjában, az Előőrsben jelentek meg. A hivatalos kritika, mint azt Komlós Aladár összeállította, távolról sem rajongott annyira a költőért, ahogyan mi, amikor itt-ott elszórtan megjelenő verseit olvastuk vagy a róla szóló, pozitív cikkeket. Én pl. első versét a Sarló középiskolai folyóiratában, a Mi Lapunkban olvastam - ez a Megfáradt ember volt: Németh Andor cikkei a Literatúrában látatlanban is rajongójává tettek bennünket. A Nincsen apám, se anyáin éppolyan izgalmas első könyv volt, mint Erdélyi József Ibolyalevél, Szabó Lőrinc Föld, erdő, Isten és Illyés Gyula Nehéz föld c. kötete. Ezek számunkra a Nyugat után az új nagy költőnemzedék első megnyilatkozásai voltak. A következő két hónapban gyakran találkoztunk József Attilával; vagy Fábián Dánielhez jött fel a Bartha Miklós Társaság akkori legforrongóbb korszakának eseményeit megtárgyalni, vagy Lakatos Péter Pál Király utcai otthonában jöttünk össze vele. A Társaság két részre szakadása ekkor következett be, ebben pedig József Attilának döntő szerepe volt. Október utolsó napján a sajtóban megjelent közös nyilatkozatunk a Bartha Miklós Társasággal való szakításról: „Alulírottak kijelentjük, hogy a mai nappal a Bartha Miklós Társaságból kilépünk, vele mindenféle ösz- szeköttetést megszakítunk, mert egy kis csoport politikai érdekeinek szolgálatába állt, ezzel eredeti céljától eltért, s így a komoly tudományos, irodalmi és művészeti munka lehetőségét nem látjuk biztosítva. Mi nem akarunk a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (a magyar hitleristák) dilettáns társaságának alvállalata lenni. Budapest, 1930. október 31. Fábián Dániel, Simon Andor, Lakatos Péter Pál, József Attila, Kodolányi János, Halmos Béla, Gál István, Gunda Béla, Vass László és társai.” Ez a nyilatkozat válasz is volt Haraszti Sándor Korunk-beli kritikájára, aki a költőt Ki a faluba! - röpiratáért a társszerző Fábián Dániellel együtt „magyar eszerek”-nek nevezte. Ha egyáltalán narodnyik korszaknak lehet nevezni József Attila részvételét az Előőrsben és az Új Magyar Földben, az rendkívül rövid ideig tartott, és Haraszti bí
