Irodalmi Szemle, 2005

2005/4 - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - József Attila versei: Ars poetica, Ady Emlékezete, Kész a leltár, Tudod, hogy nincs bocsánat, (Karóval jöttél...) (Talán eltűnök hirtelen...)

Száz éve született József Attila

s megjelölnek pirosló foltok, elissza nedveim a láz.

Én nem fogom be pörös számat.

A tudásnak teszek panaszt.

Rám tekint, pártfogón e század: rám gondol, szántván, a paraszt;

engem sejdít a munkás teste két merev mozdulat között; rám vár a mozi előtt este suhanc, a rosszul öltözött.

S hol táborokba gyűlt bitangok verseim rendjét üldözik, fölindulnak testvéri tankok szertedübörgni rímeit.

Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen.

Kísérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem!

(1937)

Ady emlékezete- Meghalt? Hát akkor mért ölik naponta szóval, tettel és hallgatással is?

Mért békítik a símák alattomba’ lány-duzzogássá haragvásait?

Földön a magyar és földben a költő, dühödt markába rögöket szorít, melléről égre libbent föl a felhő, de tovább vívja forradalmait.

A televény titokzatos hónában izgat tovább, nem nyugszik, nem feled. Ezer holdon kiált és haragjában szeleket űz a Hortobágy felett.

Szeleket, melyek úri passzióból a begyűjtött kis szénát szétszedik