Irodalmi Szemle, 2005
2005/12 - JUBILÁLÓ ÍRÓK - Gál Sándor: Egy küzdelem emlékei (1) (Adalékok a Keleti Napló történetéhez)
Gál Sándor A Keleti Napló nem indul hagyománytalanul, hiszen e tájakon vetették meg elődeink a magyar írásbeliség alapjait. A szomszédságban készült a Biblia magyar fordítása; Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid és Batsányi János Kassán alapította meg az első magyar irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot, hogy csak a legjelesebbekre utaljunk. A közelebbi időkben, a polgári Csehszlovák Köztársaság idején számos magyar heti- és napilap jelent meg Kassán és a környező városokban. De Fábry Zoltán Az Út című folyóirata is ide kötődik. Komoly jelentőséggel bírt s rangos műveket jelentetett meg a Kassai Kazinczy Kiadó is. Sokszínű, sokágú ez a hagyomány, s nekünk, ma élőknek, ennek a sokszínűségnek, ennek a gazdagságnak a jegyében kell a jelen valóságát szemlélni, összefoglalni és olvasóink elé tárni. Az elmúlt közel öt évtized alatt a szlovákiai magyarság életében olyan gyökeres változások mentek végbe, amelyek az egész etnikum népességének összetételét átrendezték, megváltoztatták. A falun élő lakosság elvesztette az egykori közösségeket összetartó kohéziós erőket, amelyek a történelem során e közösségek számára emberi és erkölcsi biztonságot jelentettek. Föllazultak azok a családi és rokoni kötelékek, amelyek e közösségek legszilárdabb egybetartozást biztosító erői voltak. Olyan népességmozgás indult meg, amely példátlan a magyar parasztság történelmében. A fiatal értelmiség kiáramlása, a munkavállalási lehetőségek leépülése, leépítettsége - főleg a kisebb lélekszámú falvakban - a népességcsökkenés soha nem tapasztalt méreteihez vezetett. Az egykor magyar többségű városokban viszont az iparbetelepítés következményeként a magyar őshonos lakosság kisebbségbe került. Mindezek a változások a magyar népességet folyamatosan hátrányos helyzetbe hozták. Ez megmutatkozott a képviselői-testületekben lévő arányeltolódásokban, a nyelvhasználatban és a gazdasági élet minden területén. Köztudott az is, hogy milyen káros következményekkel járt a magyar nemzetiségi iskolahálózat elsorvasztása vagy az egyházi élet visszaszorítása. Az ezredvég egyik legégetőbb kérdése és gondja a környezetszennyeződés, a környezetrombolás, amely mára az emberiséget fenyegető veszedelmek közül az egyik legjelentősebb tényező. Ezzel a súlyos gonddal is foglalkozni kívánunk, és folyamatosan! Közös gondunk a tiszta levegő, a napfény, az iható víz. Ám amikor ezekről beszélünk, arra is gondolnunk kell, hogy az emberi tudat is szennyeződik. Ezért erre is figyelni kell, erre is figyelni fogunk. A valahová tartozás, az anyanyelv, az identitás károsodásait is követnünk kell, hogy oldani tudjuk görcseit. Hogy ne a közöny, a szellemi restség, az elanyagiasodás szemlélete uralkodjon el közöttünk. A jövőt nem tudjuk, de jövendő szándékainkról beszélhetünk. Mindazon túl, amit fentebb már elmondtunk, folyamatosan szeretnénk közölni a Keleti Naplóban jó irodalmat, érdekes olvasnivalókat, s amennyiben erőnk és lehetőségeink nyílnak rá, figyelni fogjuk az egyetemes magyarság helyzetét, az egyes magyar nemzetisé