Irodalmi Szemle, 2005
2005/12 - Szalay Zoltán: Game over (novella)
Szalay Zoltán- Na itt is van a kis szarrágó - súgta Csumó barátja fülébe. Dávid izgatott volt némileg, de igyekezett magabiztosnak látszani. Mikor Ferkó kinyitotta az ajtót, s kisurrant, úgy, hogy a kutyák ne jussanak ki a résen, a lehető legpökhendibb kifejezést öltötte arcára.- Szász - szólt oda a fiúnak.- 'sztok - dörmögte halkan, ijedten Ferkó. Mintha pizsamát viselt volna, bár talán csak valami teljesen elhasználódott otthonka volt rajta.- Hallod, Ferkó - kezdte Dávid, nem nézve a másikra felajánlanék neked egy üzletet. Igen előnyös lenne mindkettőnknek. Arról volna szó, hogy...- Várjál - mondta Ferkó, félbeszakítva Dávidot; be kellett mennie, mert keresték. Visszament a házba, de alig fél perc múlva újra ott állt a fiúk előtt. Mobil- telefont tartott a kezében, illetve még a zsebében is rejtegetett valamit. - Nem akartok venni valamit?- Nem, Ferkó - mondta türelmetlenül Dávid. - Figyelj, itt van ez a sapka. Tetszik? Szinte vadonatúj. Sokat ér. Cirka ötszázat. Odaadnám neked, ha... ha el tudnánk cserélni egy karra a playstationömbe. Tudod, mi a playstation, ugye?- Egyes vagy kettes? — kérdezte Ferkó.- Kettes - bólintott Dávid. -- Szóval, érdekel a dolog?- Mutasd - bökött a sapka felé a fiú. Dávid kelletlenül átnyújtotta neki a sapkát, ő pedig tüzetesen átvizsgálta, meghajlítgatta, kifordította. Mikor végzett, bólintott, és visszaadta Dávidnak.- Van karom, de ez nem elég. Még kétszáz korona.- Micsoda? - horkant fel Dávid. - Megőrültél! Nem látod, hogy ez egy eredeti sapka, megér legalább hatszázat, még jól jártál volna, baszd meg!- Figyelj, Ferkó - szólt közbe Csumó is -, ennek elégnek kell lenni, ne próbálj minket átverni. Sürgős a dolog. Igen vagy nem?- Még kétszáz korona — mondta Ferkó halkan. Dávid tipródni kezdett. Csumóhoz fordult, félrevonta, miközben Ferkó tovább szobrozott a kapuban.- Most meg mi a szart csináljak?- Nem tudsz még kétszáz koronát előteremteni? - kérdezte Csumó. - Kérhetnél otthon. Mondjuk, megmondod, hogy színházba megyünk a suliból.- Az túl sok arra. Százast tudok kérni legfeljebb.- Akkor valaki máshoz fordulunk. Mondjuk a Törpéhez. Tőle kizsarolunk egy százast. Persze csak kölcsönbe. Neki mindig van pénze. Aztán amint lehet, visszaadod neki. Én is adnék, de elég szarul állok anyagilag.- Menjünk a Törpéhez — döntött Dávid. Aztán még hozzátette csendesen: - Mindenesetre rohadt egy szélhámos ez a kis cigány.- Várjál - mondta Ferkó, mikor visszaértek hozzá.- Mit motyogsz? - szólt rá Dávid.- Ezt nézzétek meg. - Benyúlt a zsebébe, s egy jókora vadászkést húzott elő,