Irodalmi Szemle, 2005

2005/11 - Bárczi Zsófia: Mécs László költészetesztétikája és a katolikus irodalom (tanulmány)

Bárczi Zsófia- „ (...) Magyarországon (...) minden mű, melyben a kántor háromszor megzúgatja az orgonát a templomban, hosszabb csókokról viszont említés nem történik, máris carte blanche-ot kap és beinvitálják a katolikus Parnasszusra.” (BALLA Borisz: Vita a katolikus irodalomról. In: Vigilia. 1993/11. 859.)

5 F.STY Pál: Katolikum és irodalom. In: Új Élet 1934/7. 412.

6 Uő: i. m. 412.

7 Vö: ESTERHÁZY Lujza: Irodalmi mozgalmak missziója a kisebbségi magyar írótehetségekkel szemben. In: Új Élet 1933/11. 619.

8 BALLA Borisz: i.m. 861.

9ESTY Pál: i.m. 413.

10 Uo. 412.

11 ARADI Zsolt: i.m. 407.

12 Mécs a Jövendő (tervezett, de meg nem valósult szlovenszkói magyar lap) szerkesztői koncepciója kapcsán - miszerint legyen a lap „keresztény és magyar”—jegyzi meg: „Én azt állítom, hogy a világon, ami igazán szép és talentumos nagy dolog alkotódott, az eo ipso keresztény volt, akár zsidó csinálta, akár perzsa! A kereszténység: az emberi lélek legszebb produktuma, tekintet nélkül fajra és vallásra.” (MÉCS László: Nyílt levél a pozsonyi magyar írókhoz. In: Kassai Napló 1924. január 20. 12.)

13 BRISITS Frigyes: Irodalom és megújulás. In: Élet 1926. október. 17. 439.

14 Uo. 439

15 Uo. 439

16 Uo. 440.

17 Nemcsak Sík Sándor, hanem Harsányi Lajos (és kisebb mértékben Mécs László) is Adyhoz mérten próbálták meghatározni önmagukat. Sík első, Harsányi harmadik kötetében vette át Ady formanyelvét, de hivatásukat, s az Ady-témákhoz való viszonyulást tekintve Ady ellenpólusára helyezkedtek (Vö. RÓNAY György: Harsányi Lajos. In: HARSÁNYI Lajos: Toronyzene. Ecclesia Könyvkiadó, Budapest, 1969., 20.)

18 Vö. KARINTHY Frigyes: Egy fiatal költő. In: Nyugat 1911/1. 314-316.

19 VÁRDAI Béla: Katolicizmus és irodalom. Szent István Társulat kiadása, Budapest, 1921. A tanulmány eredetileg akadémiai székfoglalóként hangzott el a Szent István Akadémia 1920. április 9-ei ülésén.

20 VÁTH János: Magyar katolikus irodalom. „Balaton” Könyvnyomda, Balatonfüred, 1915.

21 Várdai könyve azért is lényeges számunkra, mert a Szent István Társulat lektoraként pont a katolikusjelleg nem eléggé demonstrált volta miatt utasította el Mécs László első kötetének, a Hajnali harangszónak a kiadását.

22 Uo. 4.

23 Uo. 8.

24 Uo. 12.

25 Uo. 21.

26 Uo. 37.

27 Ez a gondolat Mécsnél így tér vissza: „Nekem nem jutott sose eszembe, hogy költő legyek, én egyszerűen hagytam magam vitetni az isteni akarattól. Ez az egyetlen erősségem: engedem, hogy az ő akarata legyen az egyedüli.” (ARADI Zsolt: Mécs Lászlónál. In: Magyarság 1930. október 26. 28.)

28 VÁRDAI Béla: im. 38.

29 MÉCS László: Jegyzetek komikus dolgokról, amely fölött sírni kell. In: Az Esti Újság Vasárnapja 1921. V. 29. 190.

30 Uo. 190.

31 Mécs esetében ez az ellenszenv Babitscsal szemben alakult ki, s még a Nyugatot elismerően említő írásaiban is szerét ejtette rendszerint, hogy a lap lírafelfogásáról - mely iskolapéldájának Ba