Irodalmi Szemle, 2005

2005/10 - TANULMÁNY - Cseh Gizella: A kritika pergőtüzében... (Németh László munkásságáról)

Cseh Gizella

Összefoglalásként pedig idézem Domokos Mátyás sorait: Németh László belső exodusát csakugyan arra használta föl, hogy nemcsak egy írócsoport vagy egy értelmiségi réteg, de szinte egy egész nemzet helyett próbálta értelmezni, a közép-európai írástudó felelősségének átérzésével kora, a 20. század első harmadának nagy történelmi, ideológiai, szellemi és politikai áramlásait. S hogy ennek a vállalkozásnak, amelynek egymagában enciklopédistája volt, nemcsak félresiklásai, de máig érvényes felismerései is voltak, amelyeket most lélegzünk be (...), olyan természetesnek érezvén ezeket a felismeréseket, hogy — mint Descartes filozófiájának bizonyos tételeiről - talán ezekről sem tudjuk már: tőle származnak. "

Ennál nagyobb elismerés Németh Lászlót és művét illetően ma sem érheti.

IRODALOM

A mindentudás igézete. Tanulmányok Németh Lászlóról. Budapest, 1985.

Az író rejtett birtokán. írások Németh Lászlóról. Székesfehérvár, 1992.

Domokos Mátyás: Irósors. Budapest, 2000.

Grezsa Ferenc: Németh László Tanú-korszaka. Budapest, 1990.

Hopp Lajos: Németh László és a „régi magyarság”. Irodalomtörténeti Közlemények. 1959. 2. sz. Juhász Gyula: Uralkodó eszmék a két világháború közötti Magyarországon. Budapest, 1983.

Lackó Miklós: Szerep és mű. Budapest, 1981.

Literatura. 1982. évf. 2. sz.

Monostori Imre: Minőség, magyarság, értelmiség. Tizenkét fejezet Németh Lászlóról. Budapest, 1994. Monostori Imre: Németh László Tanú-korszakának korabeli fogadtatása. Budapest, 1989.

Németh László-bibliográfia. Összeáll. Hartyányi István és Kovács Zoltán. Budapest, 1992.

Németh László: Sorskérdések. Magvető. Budapest, 1989.

Tíz év a halhatatlanságról. írások Németh Lászlóról. Hódmezővásárhely, 1997.

K. Havas Géza: Magyar író a politikában. Népszava 1939. júl. 12. 185. sz.4.

Petheő Sándor: Salzburgtól Hódmezővásárhelyig. Magyar Nemzet 1939. jún. 18. 137. sz. 1—2. Szabó Zoltán: „Jámbor szándék”. Magyar Nemzet. 1939. jún. 18. 137. sz. 11-12.

Juhász Géza: Németh László: Kisebbségben. Láthatár 1939. júl. 7. sz. 316-320.

Joó Tibor: Öncsonkítás. Protestáns Szemle 1939.júl., 7. sz. 372-376.

Katona Jenő: Megítélt halhatatlanok és halandók. Magyar Nemzet 1939.júl.30. 172. sz.13-14. Babits Mihály: Pajzzsal és dárdával. Nyugat 1939. aug., 8. sz. 65-72.

Szekfű Gyula: Lírai történelemszemlélet. Magyar Szemle 1939. aug., 197-306.

Kassai István: Mély magyarok Jött magyarok Hígmagyarok. Napkelet 1939. aug., 151-152.

Tiry László: Az örökmagyar történelemszemlélet. Magyar Nemzet 1939. aug. 6. 178. sz. 27.

Rónay György: „Pajzzsal és dárdával”. Magyar Kultúra 1939. szept. 5. 100-102.

Gáspás Zoltán: Ki a magyar most? Szép Szó 35-36. sz. 1939. júl-aug. 4. fűz. 274-281.

Lándor Béla: Bugaci történelemfilozófia és nemzeti jövő. Új Hang 1940. nov. 11. sz. 70-79.

Lukács György: Újra és újra: mi a magyar? Új Hang 1940. júl.-aug. 7-8. sz. 6-16.

Gulyás Pál: Öncsonkítás vagy visszametszés? Potestáns Szemle 1939. aug. 8. sz. 429-434.

Féja Géza: Magyar vízválasztó. Kelet Népe 1939. okt. 9. sz. 10.

Thurzó Gábor: A nagy pör után. Napkelet 1939. nov. 337-341.

Bajcsy-Zsilinszky Endre: Pánliterarizmus? Független Magyarország 1939. okt. 9. 6. sz. 2.

Hamvas Béla: Híg-magyar, jött-magyar és mély-magyar. Katolikus Szemle 1939. nov., 11. 609-614.