Irodalmi Szemle, 2004
2004/9 - Gágyor József versei (Nyári eső, Könnyek, Szavak szerelme, Színes szerelem, Álomballada, Bilincs)
Gágyor József versei Nyári eső Nap tüze lángol, S szélgyerekek Űzik a kisded Fellegeket. Cseppen a, csurran a Nyári eső, Koppan a homlok, a Bérei tető. Orrfuvolászati Rongylepedő, Jöjj a zsebemből Gyorsan elő! Ördög a párját Ütlegeli, Flulljon öledbe a Könnye neki. Könnyek Egy lány egy lankadó rózsa fölé hajolt, A szíve bánattal csordultig telve volt. Egyszer csak megnyíltak szíve zsilipjei, S a rózsaszirmokra hullottak könnyei. A rózsa boldogan emelte föl fejét, S a boldogtalan lány lehunyta két szemét. Színes szerelem Útra kelt a Fehér, Nem volt neki párja, Meglátta a Piros, Elindult utána. Lábuk alatt a Zöld, Fejük felett a Kék, A szerelem tüze Rózsaszín lánggal ég. A Sárga vidáman, Megértőn mosolyog, Még kacsint is egyet, Előtte nincs titok. Szavak szerelme Egy igekötő- Kacér leányka - Egy főnév szívét Megbabonázta. így szólt a lányka: Az én nevem Be, Nevem is súgja: Jöjj a szívembe! így szólt az úrfi: Én az ÉK vagyok, Piros szívedbe Beléhatolok. És megszületett Szemüknek fénye, A legszebb szavunk, Az áldott B-ÉK-E.
