Irodalmi Szemle, 2004
2004/9 - Hogya György: Istent látni, és meghalni (elbeszélés)
Hogya György Több száz maja szent könyvet égetett el, elpusztítva ezzel egy nagyszerű civilizáció rengeteg titkát. A Landa által rögzített maja ábécén kívül mindössze négy maja írással rögzített kódex került eddig elő: a madridi kódex (Codex Tro-Cortesianus - 112 oldalt tartalmaz), a párizsi kódex (Codex Peresianus - 22 oldalt tartalmaz) drezdai kódex ( Codex dresdensis - 78 oldalt tartalmaz), valamint a Codex Grolier (20 oldal). A maja írással egyébként elsőként egy orosz arisztokrata Tatiana Proskouriakoff foglalkozott, majd Jurij Knozorov tett fontos lépéseket. Az új generációsok közül sokat tettek ez ideig a német Heinrich Berlin és Nikolai Grube, az amerikai Dávid Stuart és a nemrég elhunyt Linda Schele. Gáspár Antonio Chi — Diego de Landa környezetében élt egy indián, aki nagyszerűen ismert mindent, ami a maja nép kultúrájára vonatkozott. A főrangú chi (esi) nemzetséghez tartozott, és az unokája volt Mani városában a spanyolok bejövetele előtt uralkodó fejedelemnek. Megkeresztelésekor a Gáspár Antonio nevet kapta. AZ ÍRÁSBAN SZEREPLŐ KÉPZELETBELI ÍRÓ 1809. január 19-én született Bostonban. 1827-ben Edgár A. Perry néven beállt a hadseregbe. Itt kiválóan megállta a helyét, 1829 áprilisában lépett ki, hogy beiratkozzon a West Point-i tiszti akadémiára. Ekkor jelent meg első verseskötete Bejutott a tiszti akadémiára. Hamarosan otthagyta a sereget, visszaköltözött Baltimore-ba, novellákat írt, megnyert egy pályázatot. A Southern Libertary Messenger szerkesztője lett. Bár jó szerkesztő volt, egy évnél tovább sehol sem bírta. 1835-ben pártolója, aki a szerkesztői állást adta, felmondott neki. Az ok az, hogy ittasan ment be a szerkesztőségbe. Az alkoholt egyáltalán nem bírta. Rájött, hogy szerelmes az unokatestvérébe, Virginiába, feleségül is vette a 14 éves lányt. 1837-ben New Yorkba költöztek. Edgár saját lapot akart, ezt nem tudta megvalósítani. 1838-ban Philadelphiába mentek, az itt töltött hat év pályája legjobb időszaka. Megjelenik novelláinak gyűjteménye. Itteni lapjától, a Burtan’s Gentleman’s Magazine-tól is hamarosan megvált. 1841 és 42 között a Graham’s Magaziné szerkesztője. Megteremtette a detektívtörténet műfaját. Már 1838 és 40 között jelentős hírnévre tett szert. 1844-ben jelent meg a Madár, ami meghozta számára a költői hírnevet. 1845-ben megvásárolta a Broadway Journalt, de a lap tíz hét után tönkrement. Ekkor hagyott fel az újságírással. Levertségének a szerelem vetett véget, 1848 őszén házasságot ajánlott Sarah Withman-nek, aki elutasította. Eljegyezte első szerelmét, Elmira Royster-t. 1849. október 7-én halt meg különös körülmények között Baltimore-ban. (Valószínűleg egy választókat toborzó kortesbanda itatta le a beteg költőt, aki delíriumba esett és öt nap múlva meghalt.) Na Chi Cocom — feltehetően Diego de Landa maja írásszakértője lehetett, aki a Sotuta utolsó uralkodója volt, s a keresztségben a Don Juan Cocom nevet viselte. Na Chi Cocom nagyapja a hatalmas Mayapán városállam utolsó uralkodójának fia volt. (A Cocom dinasztia 1244-től uralkodott Yucatan felett.) Titokban hű maradt régi vallásához, és hozzájuk fordult betegségével. Ám az istenek nem akarták megmenteni, így meghalt, mielőtt a Landa által szervezett autodaféra sor került volna. Fivére, aki szintén csak látszatra keresztelkedett, felakasztotta magát.
