Irodalmi Szemle, 2004
2004/8 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom... (2) (tanulmány)
MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM letve az iskolaigazgatókra, elvégre azok jóváhagyás végett nyolc nappal a rendezvény előtt amúgy is kötelesek voltak a tanfelügyelő elé terjeszteni mind az elmondandó beszédeiket, mind a többi előadandó műsorszám szövegét.16 Ilyen feltételek mellett kerülhetett sor 1925 első felében - a Tanítóegyesület elnöksége által összeállított, és a pozsonyi Iskolaügyi Referátus által jóváhagyott forgatókönyv felhasználásával - Jókai Mór születési centenáriumának megünneplésére a Felvidék magyar iskoláiban. * * * A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület 1925. július 2-án tartotta meg Léván a megalakulás utáni első országos nagygyűlést, amelyen összesen mintegy 400 magyar pedagógus jelent meg. A nagygyűlésen előadott elnöki és titkári jelentések mintegy összegezései, összefoglalói voltak a Tanítóegyesület addigi tevékenységének. Vásárhelyi Károly egyesületi főtitkár például témakörök szerint csoportosítva adott számot az elmúlt négy év folyamán elvégzett munkáról. A főtitkári jelentés a következő öt fő témakört domborította ki: I. fizetés- és nyugdíjügyek; 2. állampolgársági ügyek; 3. a hadifogságot szenvedett tanítók illetményeinek kérdése; 4. a rendezetlen állampolgárságú tanítók illetményei; 5. az 1923. január 1-je utáni családi pótlék kérdése.17 A szóban forgó lévai nagygyűlésen Seidl Sándor egyesületi alelnök a magyar tanfelügyelet megoldatlan problémájára próbálta ráirányítani a megjelent magyar pedagógusok figyelmét. Felszólalásában kifejtette, hogy bár ez a kérdés sok tekintetben kivihetetlennek látszik, mégis megoldható volna egy kis jóindulattal és bizalommal. A magyar tanfelügyelet érdekében a következő határozati javaslatot terjesztette a nagygyűlés elé: „A közgyűlés határozza el, hogy nem tisztára a formajogigény alapján, hanem a magyar iskola nemzeti és állampolgári nevelőmunkájának hatáserejét fokozandó, a tiszta magyar tankerületekben magyar tanfelügyeletet, a központi hivatalban pedig az összes magyar iskolákra kiterjedő hatáskörrel országos magyar tanfelügyelőséget kér. A magyar tanítóság ezzel megfelelő mértékben osztozni kíván az állampolgári nevelés felelősségében, s reméli, hogy az iskolára szorított magyar kultúra ápolását is így teheti intenzívebbé. A szlovenszkói magyar tanítóság meg van győződve arról, hogy a kérdés teljesítése esetében kétoldalú nagyobb terhet vállal magára, amelynek csak köz: az állam és a gondjára bízott társadalom láthatná hasznát. De meg van győződve arról is, hogy a magyar tanítóság megbízhatóságába vetett hit nem érhet véget a már magyar kézben lévő iskolaigazgatóságnál, s a konszolidáció jelét látja a magyar tanító felelősségi hatáskörének nagyobb kiterjesztésében.”18 A kongresszus egyhangúlag elfogadta az idézett javaslatot, és így az a Tanítóegyesület hivatalos követelésévé vált. Megemlíthetjük még, hogy ezen az első nagygyűlésen, vagyis országos kongresszuson merült fel először a felépítendő Magyar Tanítók Háza gondolata is.19 A megejtett tisztújítás eredménye pedig azt bi
