Irodalmi Szemle, 2004
2004/7 - A POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ - 2004 - Szarka László: Egyetemesség és lokalitás
A Posonium Irodalmi és Művészeti Díj - 2004 bán kell szembesülni. A négy égtáj, a szomszédos nagyvárosok és országok felé egyaránt nyitott Kisalföldön a Csallóköz egyfajta védelmet biztosít. Ezzel szemben a folyók és patakok völgyeinek elzártságába, elöregedő, kiürülő, a hátrányos helyzetű régiókban otthonra találó és rohamosan teret hódító cigányokkal újratelepülő, ország-, megye-, járás- és nyelvhatárokkal keresztül-kasul szabadalt Gömörország- ban, ahol a hegyen túl véget ér a miatyánk, az elmúlt másfél évtizedben megint közelebb kerültek a Gondviselés intő ujjához az emberek. B. Kovács István azonban a körülötte, vele együtt vagy vele szövetkező többi gömöri értelmiségi azonban nem hajlandó a trianoni földrajz peremterületeként, perifériájaként látni, érzékelni Gömört. A honfoglalás, az államalapítás évszázadaitól kezdve a vármegye a mindenkori gazdasági, politikai, kulturális fejlődés egyik fontos centrumterületének számított: várai, városai, falvai, nemesi családjai, polgársága és földművelő jobbágyai egyaránt jeles részei voltak az országos eseményeknek. A 20. századi változások ugyan a 17. századi romláshoz fogható fogyásra emlékeztetnek, de önszerveződéseiben, egymással is versengő ambícióiban a 21. század elejére még így is a felvidéki magyarság leggazdagabb tájegysége lett. Az ismeretek összegyűjtése, rendszerezése és közreadása azonban itt is ugyanolyan ösztönös mozdulatnak számítanak, mint a Csallóközben. Ami ott a Csallóközi Kiskönyvtár, az itt a Gömör Kishonti Téka sorozata, B. Kovács István egyszemélyes és társas tudós műhelyei, s persze a Gömörország című negyedéves folyóirat. Most díjjal jutalmazott Gömörológia című könyvében négyféle közelítésben ad számot eddigi munkásságáról. A régióra vonatkozó kutatások kereteivel, kutatástörténeti, módszertani, etnikai vonatkozásairól, valamint a vármegye kialakulásáról, a középkori Szombathely és Stephansdorf egyesülésével kialakult Rimaszombat középkori történetével foglalkozó első két rész egyfajta történeti alapvetés. A gömöri tájak, népek, hagyományok című részbe sorolt tanulmányok azután egyformán reprezentatív körképet adnak a régió kulturális gazdaságságáról és a szerző sokszínű érdeklődéséről, munkásságáról, kutatási eredményeiről. A Vály-völgyi falvak népének társadalomtörténeti elemzése a családok, háztartások, nemzetségi, rokonsági rendszerek - köztük az atyafiságnak, a rokonok közötti kapcsolatokat fenntartó intézményének —, a helyi közigazgatási, iskolai, közbirtokossági intézményeknek, helyi autonómiáknak a hagyományát, a szerves településrend sajátosságait, a falvak külső kapcsolatrendszereit áttekintő tanulmány a szerző első jelentős monográfiájában felhalmozott ismeretanyagból ad ízelítőt. Az egykor országos hírű gömöri fazekasvilágot, a vidék gazdag mondavilágát és népköltészetét bemutató, elemző tanulmányok mellett a régió magyar népességének, illetve etnokulturális szerkezetének, a palóckérdésnek szentelt tanulmányt tekinthetjük alapvető jelentőségűnek. A földrajzi és etnográfiai, a nyelvi és
