Irodalmi Szemle, 2004
2004/7 - Öllős Edit versei
Öllős Edit ÁLCA A kreativitás fátylát magadra ölteni A lombhullató szél susogásán túltenni Nem jó ez így Magadra kell csengetni * * * Nincs ki válaszoljon Nincs kit megkérdezzek Pedig még magamban sem Fogalmazódott meg a felelet * * * Dobpergős őszre vágytam És didergés lett belőle Nyugtalan vagyok És rám szakadt egy szőlőtőke KIBICSAKLOTTAN A felhők vattacukorán Szeretnék himbálózni De a valóság kényszerít A föld felszínén lépkedni Ihlettelen verseket írni S megrémülni A szellemi hiányérzetet nem tudom kielégíteni IHLETTELEN VERS Hallgatom az esőt. A páromra gondolok. Reménytelen, hogy megszólaljanak A kaktuszok.
/
