Irodalmi Szemle, 2004
2004/7 - Török Elemér versei (A XXI. század hajnalán..., Európám, Mámor, Miért?..., Égi vándor napja, Hozzatok égnyi fényt..., Ti csak fussatok, évek és napok)
Egyre messzebb nyurgul a jegenyeárnyék, Körbenézek, mintha valakit még várnék. Kakukkszóra füttyel egy rigó felelget, Tán búcsúztatják a bűvös naplementet? Minden mozdulatlan... túl a Vérdombon már, Szemmel láthatóan sötétül a homály. Mire kipihenem magamat a csendben, Fényglóriásan már: hold dereng felettem. Derengjcsak, s derengess fényt vándorutamra, Ha gyéren is bár, te: éji vándor napja... Hozzatok égnyi fényt... Mint lombtalan nyárfa hallgatag vagyok, égi hangon hozzám most, ti szóljatok, ti tavaszt köszöntő, vándormadarak: hozzatok égnyi fényt szárnyatok alatt...
/
