Irodalmi Szemle, 2004
2004/6 - Szénássy Zoltán: Jókai és Komárom (Száz éve hunyt el Jókai Mór)
Szénássy Zoltán vált telket átengedte a Jókai Egyesületnek, és itt épül fel a Nádor utcában a Szt. András-templommal szemben az egyesület székháza, a Kultúrpalota. Terveit Hültl Dezső egyetemi tanár készítette. Az építkezés költsége 177 815 korona volt. 1913. május 4-én történt az alapkőletétel, melynek során a következő szövegű okiratot helyezték el, melyet Alapi Gyula fogalmazott: „Mi, a komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület igazgatótanácsa és építési bizottsága emlékezetül adjuk jelen levelünk rendében - melyet a magyar nemzeti kultúra őrházának alapkövébe helyezünk el - a jövő nemzedékeknek, e városban utódainknak, kik valaha ez írásunkat olvasni fogják, hogy az Úrnak 1913- ik esztendejében március 27-én kezdtük építeni a komáromi múzeum és könyvtár épületét a Magyarok Istenének segedelmét és áldását kérvén hazafias munkánkhoz...” November 29-én már a felavatást ünnepelhették, melyet a komáromi helyőrség 83. ezredének zenekara, a Hunyadi László című operával nyitott meg. A Jókai Egyedület igazi küldetése 1918 után valósult meg, amikor a 98%- ban magyar lakosságú Komáromnak, a nemzeti lét kiéléséhez, az egyetlen fóruma lett. Havonta voltak rendezvényei; irodalmi előadás, képkiállítás, hangverseny, szabad fórum stb. A két háború között a következő jeles férfiakból állt az igazgatótanács: Beöthy Zsolt mint elnök, haláláig (1922) viselte tisztségét. Utódja az elnöki székben, a város egykori polgármestere, Szíjj Ferenc lett egészen 1945-ig. Főtitkár volt Alapy Gyula, haláláig 1936-ig. Alapi 1926-ban megírta az egyesület első tizenöt esztendejének történetét. 1931-ben pedig, a húszéves fennállás alkalmával a következőket mondotta: „A Duna menti kisváros álmos közéletét felráztuk és társadalmát előkészítettük és ráneveltük a kulturális életre, szomjúságát kielégíteni igyekeztünk. Ez ma a határvárossá lett Komárom legnagyobb életérdeke. Mindezt a Jókai Egyesület nagyszerű vezérkara művelte, mely nem a jelennek, hanem a jövőnek dolgozott.” Alapi halála után Szombathy Viktor vette át tisztségét. Titkári megbízatást Fülöp Zsigmond lát el, aki 1936-ban megírja az egyesület negyed- százados történetét. (1937-1940-ig a város polgármestere volt.) Majd őt követte a titkári székben Nehéz Ferenc 1945-ig. Az egyesületnek külön könyvtára volt 13 000 darab állománnyal, igazgatója pedig a jeles helytörténész, Baranyai József volt. Társelnöke az egyesületnek az a Tuba János volt, aki Jókai felett mondott búcsúbeszédet a Kerepesi temetőben. Az egyesület taglétszáma 1925-ben 600 fő volt. Néhány nevet említsünk az írók, költők, színészek közül, kik a Kultúrpalotában léptek fel: Bartók Béla, Móricz Zsigmond és felesége, Simonyi Mária, Mécs László, Zathureczky Ede, Feszty Masa, Zilahy Lajos, Jászai Mari, Jávor Pál, Lukács Margit stb. 1945-tel új korszak vette kezdetét, akárcsak az egész felvidéki magyarság életében, mivel ismét Csehszlovákiához csatoltatott ez az országrész. Az 1945. május 25-én kelt rendelet értelmében, minden magyar tannyelvű iskolát, illetve egyesületet feloszlattak. A Jókai Egyesület 1947. január 14-én kelt végzéssel (ügyiratszám 1947/487) feloszlatottá lett nyilvánítva. Ezen végzést az egyesület elnöke, Szíjj Ferenc lakáscímére postázták, mivel a Kultúrpalotából az egyesület
