Irodalmi Szemle, 2004
2004/6 - Szénássy Zoltán: Jókai és Komárom (Száz éve hunyt el Jókai Mór)
Szénássy Zoltán hez Móricz György komáromi patrícius ezüstgombos öltözetében, s elmondta, hogy ő és családja igen megtisztelve érzi magát azáltal, hogy az ő nevükre keresztelték a múlt esztendőben született kisfiúkat. Ok tehát elhatározták, hogy ezt a nagy tisztességet meghálálják és az újonnan épülő házhoz a Móricz-család mindegyik tagja három napot fuvaroz.” Fel is épült az új hajlék hamarosan, a szeretet szárnyán segítve, ami már nagyon is elkelt, mert Jókay József, mint ügyvéd, vármegyei árvagyám is lett. így Komáromban kétféle Jókay-házról beszélünk. Az előző a szülőház, az utóbbi a családi ház. Mindkettőn emléktábla díszük, azonos évszámmal. A családi házból még ma is látható bizonyos falrész és a kapu. A családi otthon hatásairól írja Lengyel Dénes: „A komáromi otthonban alakultak ki (Jókai Mórnak) jellemének fő vonásai; a hazaszeretet és a humanizmus.” Maga Jókai így emlékezik a családi ház meghitt légkörére: „Kora gyermekségemtől kezdve mindig a legjobb családi életet láttam magam körül. Otthon mindenki szerette egymást; szülőim, testvéreim engemet valamennyien és én is őket. Soha egy zokszó nem hangzott el házunknál.” A Jókay-ház tágas, három szobából álló épület volt, és a Szombati utca felőli oldalán széles „gang” szegélyezte. Az épület részletes leírása Jókay Eszti lányától, Váli Maritól származik, aki külön kiemeli a folyosó boltíveit tartó vörösmárvány oszlopokat, melyekből még a mai szemlélő is láthat egyet-kettőt, ha megtekinti a muzeális emlékként kezelt Jókay-házat: „Ezen folyosó boltíveit hat vörösmárvány oszlop tartotta, melyeknek az volt a nevezetességük, hogy elemi iskolás »kisdiák« korában Móricka úgy szerette leckéjét tanulni, hogy az oszlopok valamelyikét átölelve akörül forgott, most jobbra, majd balra, amíg a »dictumot« el nem tudta magának szóhiba nélkül mondani.” Ezen Jókay-ház krónikájához még hozzátartozik, hogy az építéséhez kölcsönt kellett felvenni, ahogy ezt számunkra Eötvös Károly feljegyezte: „A házépítéshez Jókay Józsefnek kölcsönpénzt kellett fölvennie. E kölcsön utolsó részletét, 1200 forintot, 1 827-ben fizette vissza. Ekkor megszűnt utolsó adóssága, s azután nem is volt soha többé adóssága.” JÓKAI ISKOLÁJA Ezzel elérkeztünk volna az iskolás évekhez, azaz az iskolához, az 1796-ban épített Református Kollégiumhoz, amely eredendően - mint intézmény - 1606-ban létesült. Ebben az első időszakban olyan lángelmék tanítottak itt, mint például Szenczi Molnár Albert, avagy a polihisztor Hatvani István. De mutassa be ezt a kollégiumot a legilletékesebb, Jókai Mór: „Az én időmben a komáromi kollégium volt a Felvidék Mekkája, ahová nemcsak a megyebéli fiatalság, de a szomszéd Pozsony megye és az akkor még erősen német Fő-Pozsony városának ifjú nemzedéke is begyülekezett. A komáromi kollégiumból kerültek elő sok nevezetes tudósok és írók, akik sorában fölemlíthetem: Katonát, Péczelit, Hetényit (a hétszer pályadíjazott akadémikust),
