Irodalmi Szemle, 2004
2004/5 - Juhász Attila versei (Pulzus),(Ág), holdtölte ithakában, (Csúcsok közt), (kifordul), töredék, zárlat, bál után, hajnali arckép, Impressziók: a tér, Jelenetek egy beszélgetésből)
Juhász Attila versei (Csúcsok közt) Fordított sziklák Tépőfoga. Üresre tátott öbölben mozdulatlan szigetek úsznak a ragyogásba. (kifordul) magányra eszmél, a felhasított csöndből kifordul az ég sápadt hidege, elrejt az ég: üres megváltás majdnem nyugodt majdnem nyugodt majdnem boldog is tud már szinte minden fontosat szót ért majd mindenkivel álmából csak egyszer riad s majdnem örül az új napnak is majdnem a nyár nagy lovagja majdnem érti mért van így majdnem nyugodt töredék lassú sorokban keresi vissza a kiégett napot, rendre újrakezdi eredménytelen, nyugalmat színlel s jobbik énjén is fogást keres, elgyötört szavak tetemén a hiány apró rezdülése játszik, mély csend lüktet csupán az alvó
/
