Irodalmi Szemle, 2004

2004/4 - KITÜNTETETTEK - Pomogáts Béla: A tudós költő

KITÜNTETETTEK Köszöntjük a Kossuth-díjas Tőzsér Árpádot A tudós költő A most Kossuth-díjjal kitüntetett Tőzsér Árpád igazi „poéta doctus”: tudós költő, aki költészetét bölcseleti, ismeretelméleti és poétikai kérdésfeltevések kere­tében is elhelyezi, és mint költő a költészet értelmét feszegető kérdésekre is vála­szolni kíván. Ennek során a maga sajátos költészettanának belső törvényeit is meg­fogalmazta. „Versszármazástan” - nevezte így a verseinek egy korábbi válogatásá­ból kibontakozó költői vállalkozást. Genezis című kötete valóban „egy emberi és költői eszmélet kialakulását, történetét nyomozza visszafelé az időben”. Személyes történetet, amelynek során a felvidéki magyar költő világképe, költészettana, mi több, alkotói személyisége kialakult. A személyiség „genezisének” történelmi és földrajzi háttere van. Tőzsér hegyek között megbúvó kis gömöri településről szár­mazik, szülőfaluját mindazonáltal a „világközepének” tekinti. „Hányszor tervez­tem már - tesz vallomást -, hogy egyszer valami nagy térképre felrajzolom azokat a köröket, egyeneseket, amiket világjáró csavargásaim során magam után húztam: valamennyinek Péterfalva lenne a zárópontja.” A falusi élet, a paraszti szokások, a gömöri folklór alkotják költői eszméletének forrását. Nemcsak a lassan elmúló falusi világból s a gyeremekként birtokba vett ter­mészetből, hanem a szülőföld történeti és művelődéstörténeti hagyományaiból is. Ezeket valóban tudós történészként, művelődéstörténészként ismeri. Gömömek sajá­tos történelmi arculata van, és Tőzsér Árpád - költőként, szociográfusként, esszéíró­ként - ennek az arcnak a megrajzolására is törekszik. Mi adja ezt a sajátos gömöri hagyományt? A palóc nép eredetéről kialakult emlékek és nézetek, Murány és Krasznahorka várának legendás története, a gömöri betyárok: Vidróczi Marci, Sinkó Pista, Jáger Jóska, Csenyi Pista népmondává alakult története s az irodalomtörténet köréből Gyöngyösi István, Tompa Mihály és Mikszáth Kálmán, akik „irodalmi táj­já” avatták Gömört. Vannak e vidéknek újabb keletű hagyományai is: a Rimaszom­batból indult Győry Dezső „vox humaná”-ra hangolt nemzetiségi költészete, a gom­baszögi táborban szerveződött Sarló mozgalom szociális elkötelezettsége, és Tőzsér Árpád gondosan számon tartja ezeket a régebbi és újabb hagyományokat. A vállalt és birtokba vett történelmi hagyomány a kisebbségi történelem vál­lalásával, átélésével párosult. Tőzsér Árpád tapasztalatának ebben a tekintetben közösségi értelme és tanulsága van. Sorsának fordulatai egybevágnak a felvidéki magyarság történelmi sorsának fordulataival. Kisdiákként magyarországi iskolába járt, vakációra, ünnepekre lopva járt haza, erdei ösvényeket használt, hogy el­

Next

/
Thumbnails
Contents