Irodalmi Szemle, 2004

2004/3 - EURÓPA KAPUJÁBAN... - Dobos László: A magyar 20. század - Trianon évszázada (előadás)

EURÓPA KAPUJÁBAN.

Szegény magyarságunk! Mennyi katona, csendőr, rendőr, finánc, hivatalnok, spicli figyelte jövés-menésünket, közel egy évszázadon át.

Merre vagy, Európa? Jelen időnk a változások ideje!

A Kárpát-medencei politizálás porondjára új fogalmak kerültek és kerülnek. A kedvezménytörvény, a vízumkényszer ügye, megoldása, s a kettős állam- polgárság tétele.

2004 májusától Szlovákia az EU tagja lesz és vele a magyar nemzeti közösség is. Visszaáll a természetes érintkezés a hazával, Magyarországgal, a nemzettel. Szabadabb lesz a határ. Nyilvánvalóan legfontosabb a szabadság érzése. Lelkünk s életünk határait ezután magunk szabhatjuk meg... Másnap már elmondhatjuk, hogy száz évben ilyen csak egyszer történik, hogy puskalövés nélkül szűnt, szűnik meg egy bosszúálló határ. Mi történik a következő napokon? Nyilván közelítő lépések egy új valóság irányába. Hány ilyen közelítő lépés kell majd, hogy elkopjon lelkűnkből a közénk nőtt időtávolság?... Aminek elébe megyünk, annak nincs példája.

Az EU-nak nincs közös kisebbségvédelmi jogrendszere. Ugyanakkor az EU egyes tagállamai, például Finnország, Spanyolország, Olaszország méltó kisebbségvédelmi rendszert működtet. Ezenkívül az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1994 novemberében keretegyezményt fogadott el a nemzeti kisebbségek védelméről. Az ET másik, a kisebbségvédelem nemzetközi dokumentuma, az 1992. június 24-én elfogadott Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája. Tudni kell, hogy a nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumok, jogszabályok érvényesítése a jogállamok kompetenciája.

Az EU illetékes tagállamaiban jogerővel bírnak azok a kétoldalú egyezmények is, amelyek tárgya a kisebbségvédelem. Ilyenek például a Dél-Tirol autonómiájára vonatkozó 1946. évi olasz-osztrák szerződés, valamint az 1955. évi bonni-koppenhágai nyilatkozatok, a németországi dán és a dániai német kisebbségek jogairól.

Ez a precedens az EU-ba újonnan belépő államok esetében is jelentős, hiszen Lengyel- és Magyarország is számos olyan kétoldalú szerződést kötött, a- mely kisebbségvédelmi előírásokat is tartalmaznak.

Az EU fontos dokumentumai között is találunk olyanokat, amelyeknek kisebbségvédelmi vonatkozásai vannak. Az Európai Parlament 1992. november 21- i határozata az uniós állampolgárságról írja: „Az unió és tagállamai elismerik e- zeknek a csoportoknak a jogát az önkormányzathoz.” Hogy előmozdítsák a felség- területükön élő nép- és nyelvcsoportok identitásának kibontakozását és az illetékes régiókban a jó együttélést, az unió és tagállamai kötelezettséget vállalnak arra, hogy különleges biztosítékokat nyújtsanak a polgárok egyenlő elbánása érdekében, és különleges intézkedéseket hoznak a kisebbségi nyelvek, a helyi regionális önkormányzatok, azaz az egyes csoportok önkormányzata, továbbá az együttműködés - beleértve a határokon is átnyúló együttműködést - védelmére és előmozdítására.

Igen, az elmúlt évtizedekben az ET, valamint az EU döntésthozó testületei