Irodalmi Szemle, 2004
2004/12 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Popély Gyula: Egy nemzetség kilenc évszázada a történelemben
KÖNYVRŐL KÖNYVRE még a már három fejezeten keresztül tárgyalt Balogh Jánosról is megtudunk néhány érdekességet. Például arról értesülünk, hogy Jánost 1861 tavaszán egyszer még képviselővé választják Verebélyen, de újbóli bekapcsolódása a politikai életbe nem tart sokáig, mivel az országgyűlést az uralkodó néhány hónap múlva feloszlatja. 1872-ben halt meg Érsekújvárott. Két fia is maradt, ezek azonban már nem nemzettek fiúutódokat. A nemzetségnek ez a vonala fiágon tehát kihalt. Eben a zárófejezetben az is kiderül, hogy könyvünk szerzője Balogh Vincének, Balogh János unokaöccsének a dédunokája. Apai nagyanyja Balogh Vince e- gyik leánya, aki már egy Salamon József nevű révkomáromi műlakatoshoz ment férjhez. A tiszaháti Baloghok valamivel túlélték a galántaiak fiágon való kihalását. Ez az ág a 20. században egy híres jogászprofesszort és politikust adott a nemzetnek. Az 1866-ban született Balogh Artúrról van szó, aki 1904-től alkotmányjogot tanít a kolozsvári egyetemen, egészen 1925-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Ezt követően 1926-tól szenátora bukaresti parlamentben. A kisebbségi jog nemzetközileg elismert tudósa. 1951-ben hunyt el Kolozsváron, és ővele a nemzetség utolsó egyenes ági férfitagja távozott az élők sorából. Amint említettük, a szerző - Selmeczi Elek - a Balogh nemzetség leányági leszármazottja, de minden kétséget kizáróan ő az utolsó szellemtörténeti örököse a több mint 900 éves múltú, férfiágon 1951-ben kihalt nemzetségnek. Könyve írásakor az ősök iránti tisztelet és nemzete odaadó szeretete vezérelte tollát. A család, a nemzetség sorsa hű tükörképe a nemzet sorsának. Szinte jelképesnek is tekinthetjük, hogy a nemzet 1945-ben bekövetkezett végzetes lehanyatlása után néhány évvel, 1951-ben a família utolsó férfitagja, Balogh Artúr jogászprofesszor is - minthogy három fia már korábban és utódok nélkül meghalt - távozik az élők sorából, és költözik ki a házsongrádi temetőbe. Ismertetőnket azzal kezdtük, hogy Selmeczi Elek könyve posztumusz mű. A szerző már évekkel ezelőtt váratlanul elhalálozott, maga után hagyva könyve félig kész kéziratát. A féleségre - a Kossuth Rádióból jól ismert Cservenka Juditra - hárult az a könnyűnek egyáltalán nem mondható feladat, hogy szeretettel és nagy hozzáértéssel kiadásra előkészítse elhunyt férje kéziratát. (,Selmeczi Elek: Királyi föld. Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc 2003.) Popély Gyula
