Irodalmi Szemle, 2004

2004/12 - Deák Katalin: Prága és a (cseh)szlovákiai magyar irodalom

Deák Katalin

(cseh)szlovákiai magyar irodalom közti kapcsolatok, párhuzamok igen színes képe tárul elénk. Ennek ellenére azt minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy „a szlovákiai magyar irodalom, pontosabban annak egésze nem tudott kialakítani o- lyan viszonyt a cseh vagy a szlovák irodalommal, amelyre a multikulturalitás lenne jellemző”.124 Míg a (cseh)szlovákiai magyar költészetet hosszú időn keresztül bizonyos értelemben több szempontból meghatározta Vladimír Holan lírája, a próza tekintetében nem nevezhető meg ilyen nagy hatást kifejtő név a cseh nemzeti irodalom kontextusából. Más a helyzet, ha a prágai német nyelvű irodalmat is figyelembe vesszük. Ez esetben ismételten bátran kijelenthetjük, hogy a felvidéki magyar költészetben a Holan által betöltött „szerephez” hasonlóan nagy jelentőséggel bírt Franz Kafka életműve a próza szempontjából.

Ez a Kafka-életmű által képviselt hatás ugyanúgy nyomon követhető tehát a (cseh)szlovákiai magyar irodalomban, mint ahogy azt korábban a cseh irodalommal kapcsolatosan is meg tudtuk tenni. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy Kafka neve viszonylag korán bekerült a magyar irodalmi köztudatba és a Trianont követő időszakban a csehszlovákiai magyar irodalomba is (gondoljunk például Máraira), hogy aztán végigvonuljon (elsősorban) a prózairodaimon (de bizonyos mértékben a költészeten is) egészen napjainkig. Míg a kafkai életmű a hatvanashetvenes évekig főként tematikája, „valóságközelisége” által játszhatott szerepet, a felvidéki magyar próza megújulása után immár elsősorban műfajelméleti és poétikai szempontból vált jelentőssé, tartható fontosnak.

JEGYZETEK

50 ALABÁN Ferenc, Interpretáció és integráció - Irodalmi összefüggések világában. Pozsony, Madách-Posonium, 2002, 87.

51 MEZEY László Miklós, Szlovenszkói Helikon. Egy nemzedék és egy irodalom születése - Tanulmányok. Bp., Hungarovox Kiadó, 1999. 7.

52 FILEP-TÓTH, i. m„ 24.

53 A továbbiak során az általunk tárgyalt irodalmi kontextusra következetesen (csehszlovákiai magyar irodalomként fogunk hivatkozni, a terminus technikus létjogosultságának problémás volta ellenére. A kérdés, hogy létezik-e egyáltalán (cseh)szlovákiai magyar irodalom mint olyan, önmagában megoldhatatlannak tűnik. A témáról lásd bővebben Németh összefoglaló jellegű előadását és „megoldási javaslatait”: NÉMETH Zoltán, Szlovákiai magyar irodalom: létezik-e vagy sem? (Néhány fésületlen gondolat egy fogalom lehetőségeiről) Irodalmi Szemle, 2003, 8. sz., 46-57.

54 ALABÁN, i. m„ 87.

55 MEZEY, i. w., 11.

56 Uo. 13.

57 Uo. 17.

58 FILEP-TÓTH, /. m„ 26-27.

59 MEZEY, /. m„ 28.

60 ALABÁN, /. m„ 88.

61 L. GRENDEL Lajos, Elszigeteltség vagy egyetemesség. Bp., 1991.

62 FILEP-TÓTH, i. m., 14.

63 Külföldre való távozása után például hosszú ideig rendszeresen publikált a Kassai Napló