Irodalmi Szemle, 2004
2004/12 - Deák Katalin: Prága és a (cseh)szlovákiai magyar irodalom
Deák Katalin dig is fokozottan odafigyelt a cseh és szlovák szellemi életre, ami elsősorban a jóval a második világháború után induló magyar nyelvű irodalmi folyóiratban, az Irodalmi Szemlében (1958) követhető nyomon. Ennek ellenére nem állíthatjuk, hogy a szlovák irodalom nagyon markáns hatást gyakorolt volna a (cseh)szlovákiai magyar irodalomra. Ugyanez viszont már nem mondható el a cseh irodalomról, amely világirodalmi viszonylatban is számos jelentős szerzőt nevelt (gondoljunk csak a költő Vladimír Holanra vagy a prózairodalom nagyjaira, főként Bohumil Hrabalra és Milán Kunderára). A továbbiakban kísérletet teszünk arra, hogy végigkövessük a cseh irodalom (cseh)szlovákiai magyar prózairodalomra gyakorolt hatását. Eközben nem feledkezhetünk meg a Prágában élt jelentős német nyelvű írókról sem, akik közül a mi szempontunkból elsősorban Franz Kafka neve emelkedik ki, hiszen életműve - mint fentebb láthattuk - több szempontból meghatározó volt a cseh irodalomra nézve is. Emellett azonban szövegei a kisebbségi magyar irodalom számos képviselője számára jelentettek közvetlen olvasmányi élményt, ami természetesen nem egy esetben hagyott szemmel látható nyomokat írói munkásságukon. A „VOX HUMANA”-TÓL AZ EGYETEMESSÉG VÁLASZTÁSÁIG61 Az előzőek során utaltunk arra, hogy a (cseh)szlovákiai magyar irodalom kezdeti időszakát két „csoport”, a dilettánsok és az emigránsok harca határozta meg, és hogy a Csehszlovákiához csatolt magyarlakta területek kulturális-irodalmi hagyományai szinte kivétel nélkül feledésbe merültek, vagy legalábbis megszűnt a folytonosságuk. Bár ez valóban így történt, nem szabad azonban elfeledkeznünk a magyar irodalomnak azokról a képviselőiről sem, akik felvidéki születésűek voltak, és úgy váltak csehszlovák állampolgárokká, hogy ehhez nem kellett elhagyniuk szülőföldjüket. Amennyiben tehát a (cseh)szlovákiai magyar irodalom fogalmát úgy határozzuk meg, mint amelybe nemcsak azok az alkotók tartoznak bele, akik „átélték a kisebbségivé válás élményét” és életük egy részét Csehszlovákiában élték le, hanem azok a szerzők is, akik olyan területeken születtek, amelyen a (cseh)szlovákiai magyar irodalom létrejött - függetlenül attól, hogy az államhatárok kijelölésekor vagy azután ott éltek-e62, természetesen nem feledkezhetünk meg egy olyan nagyjelentőségű íróról, mint Márai Sándor. Annak ellenére ugyanis, hogy Márai nagyon fiatalon elkerült Kassáról, lényegében továbbra is (cseh)szlovákiai magyar írónak számít(ott).63 Hiába érezte azonban magáénak életművét a (cseh)szlovákiai magyar szellemi élet a két világháború között és a háború után is, ha - amint azt Grendel Lajos is megjegyezte: „aki vezéregyénisége lehetett volna egy européer prózairodalomnak nálunk (...), Magyarországra költözött, s regényei már Budapesten jelentek meg”64. Témánk szempontjából mindezek ellenére is fontos megemlítenünk a nevét. Hiszen Márai az első magyar nyelvű írók közé tartozik, akikre Kafka életműve
