Irodalmi Szemle, 2004
2004/11 - Alabán Ferenc: Európaiság és irodalmi integráció (tanulmány)
Alabán Ferenc Európaiság és irodalmi integráció (Kisebbségi magyar irodalmak kontextusairól) Az európai integrációs folyamat a hozzáférhető dokumentumokban (továbbá már a gyakorlat szintjén is) többszintű igazgatási rendszert érvényesít a fokozatosan átalakuló/eltűnő nemzetállami rendszer helyébe. Ebben a közegben fontos helyük van a régióknak, melyek gazdasági, történelmi és kulturális jelzőkkel is elláthatók, identifikálhatok, s melyek szerves részei, alkotói a szélesebb integrációs rendszernek. A „régiók Európája” fogalom és program egyfelől a régiók figyelem- bevételét jelenti az európai integrációs folyamat során (illetve az ehhez kapcsolódó döntéseknél), másfelől a formálódó európai politikai elképzelések új vezérmotívumát is jelenti, mely az alacsonyabb politikai szintek önállósága mellett a döntések ún. polgárközeliségét hangsúlyozza. Az utóbbi évek az Európai Unió számára általánosságban a decentralizálás és a regionalizálás időszakának tekinthetők, melyre számos bizonyítékkal szolgál a szociológia és a politika tudománya. Az integrációs folyamat fokozatosan valósul meg: először a kontinens nyugati régióiban indult meg még az ötvenes években, majd innen a kilencvenes években átterjedt a szovjet megszállástól felszabadult közép-európai régióra, az ún. posztkommunista országokra. Ez utóbbi régió integrációjában - hasonlóan a nyugat- és dél-európai régiók mintájára - feltételezhetően olyan fejlemények mennek majd végbe, amelyek az államhatárok megváltoztatása nélkül elősegítik a hagyományos (közös nyelven, múlton alapuló) regionális összeköttetések megújulását, illetve egységesülését. A hagyományos európai regionális struktúrák a történelem során nemzeti államok keretébe kerültek, melyek időnként többször is megváltoztak. Ennek ellenére a regionális szerveződések mégis fennmaradtak, esetenként újraszerveződtek, illetve újraértelmeződtek (pl. a német-francia kulturális közeg). A közép-európai régió integrációjának, illetve a velejáró egész térség regi- onalizációjának egyik legfontosabb hatóereje a kultúra, amely a nemzeti identitás meghatározó eleme és a rendszeres érintkezés és együttműködés területe, hordozója. A kultúra szerteágazó és sokszínű lehetőségein belül elsősorban az irodalomnak van a legnagyobb kisugárzó szerepe a nemzeti önazonosság és a művészi, nyelvi értékközvetítés színterén. Ebből adódóan egy szélesebb körben a régió nemzeti irodalmainak, egy szűkebb körben pedig (a nemzeti irodalmak keretén és szintjén belül) a kisebbségi irodalmaknak szükséges olyan stratégiai értékű programot válasz
