Irodalmi Szemle, 2004
2004/10 - Napló
Napló BALASSI-KONFERENCIA LOSONCON Balassi Bálint és kora címmel háromnapos tanácskozást rendezett szeptember végén a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Neves magyarországi és Szlovákia magyar irodalomtörténészek, történészek emlékeztek Losoncon a kiemelkedő reneszánsz költőre. Előadást tartott - többek között - Szabó András, Kovács Sándor Iván, Várkonyi Gábor, Orlovszky Géza, Ács Pál és Csehy Zoltán. A rendezvény védnöke Hiller István magyar és Rudolf Chmel szlovák kulturális miniszter. A tanácskozás színhelye a losonci Vigadó és a Kármán József Alapiskola volt. Isteni játék címmel - kísérőprogramként - a fiileki Apropó Kisszínpad szeptember 24-én mutatta be műsorát, egy nappal később Balassi-em lékfát ültettek, este pedig zenés irodalmi műsorra került sor. SZÖRÉNYI LÁSZLÓ POZSONYBAN A Szlovákiai Magyar írók Társasága szeptember 23-án, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézet székházában vendégül látta Szörényi László irodalomtörténészt, egyetemi tanárt, az MTA Irodalomtörténeti Intézetének igazgatóját. A Pozsonyi Páholy című vitadélután keretében a vendég a magyar irodalom és a határon túli irodalmak helyzetéről tartott előadást, melyet jó hangulatú vita követett. A vitavezető Tőzsér Árpád volt. HÁROM ÚJ CORVINA A GRANVELLE-HAGYATÉKBAN? Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a besanconi tudományos tanácskozást követően számolt be arról, hogy 98 százalékos a valószínűsége annak, hogy további három könyvvel bővült az ismert Corvinák száma. A Besanconban őrzött kódexekről állítható, hogy Mátyás király könyvtárához tartoztak. A tanácskozás keretében magyar és francia kutatók tekintették meg a keletfranciaországi városban az ún. Granvelle-hagyatékot, melyben a „Corvina-gyanús” műveket találták. A hagyaték a maga korában Franciaország egyik legjelentősebb reneszánsz könyvtárának számított. Mátyás király híres könyvtárának állományát jelenleg kétezer kötetre becsülik, ezeknek alig egytizede ismert. Ezek a kötetek több európai országban (Magyarország, Franciaország, Törökország, Ausztria), valamint Észak-Amerikában vannak szétszóródva. A mostani felfedezés művelődéstörténeti szenzációnak számít.
