Irodalmi Szemle, 2004
2004/10 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom (4) (tanulmány)
MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM gi magyar nép ifjúságának nagy tömegeit megtartsa a magyar nemzeti állományban” - írta Boross Béla a Magyar Tanítóban az új tanév küszöbén. „A természetes és mesterséges kisebbségi jogok keretein belül, valamint a törvények védelme a- latt, a magyar iskola elsőrendű kötelességének tartotta és tartja továbbra is, hogy a magyar nyelv áldott esőjével, s a magyar nemzeti szellem éltető melegével megnevelje és időállóvá tegye a magyarság sarjadékát.” Boross szerint a felvidéki magyar oktatásügyben a nemzeti öntudat erősítését kell továbbra is a legfontosabb irányelvnek tartani. Szerinte „ennek az irányelvnek fokozott mértékben kell érvényesülnie különösen most, amikor a nemzetiségi tárgyalásoktól nemzeti életünk medrének igazságos kijelölését várjuk”.27 A felvidéki magyar tanítóság utolsó jelentősebb megmozdulása az akkor már erősen agonizáló köztársaságban az volt, hogy erélyesen visszautasította a nagyrőcei járási tanfelügyelőség kísérletét, amely azt célozta - immár 1938 októberében hogy a magyar tanítóság úgymond tegyen lojalitási nyilatkozatot a bom- ladozó Csehszlovák Köztársaság mellett. A röpirat formájában terjesztett felhívást egy ún. akcióbizottság jegyezte, amelynek állítólagos tagjai azonban a legmélyebb anonimitásban maradtak. A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület 1938. október 21-én kelt közleményében tiltakozott a nagyrőcei állami tanfelügyelőség megtévesztő kezdeményezése ellen. Határozottan felszólította a nevezett hivatalt, hogy „nevezzen meg csak egyetlen magyar tanítót is, aki ebben az akcióban részt vesz, vagy aki a röpirat felhívásának eleget tenni hajlandó”. A Tanítóegyesület közleménye egyértelműen leszögezte, hogy a magyar tanítóság az elmúlt 20 év alatt bőséges tanújelét adta nemzethüségének, és természetesen „ezekben a sorsdöntő napokban” is tudatában van nemzetnevelői felelősségének. „Mégis kérünk benneteket - szögezte le a Tanítóegyesületnek a magyar tanítósághoz címzett 1938. október 21-i felhívása -, továbbra is megvetéssel forduljatok el az egységünket még ma is megbontani akaró idegen célok szolgálatában álló elemektől.”28 Lám, az alapszabálya értelmében „politikamentes” Tanítóegyesület és annak hivatalos lapja a változó politikai és társadalmi légkörben képes volt minden nehézség nélkül őszintén, „politikusán” megnyilvánulni, és levetve magáról az addig nagyon is indokolt elővigyázatosság kényszerzubbonyát, nyíltan állást mert foglalni a nemzeti eszme mellett a felvidéki magyar nemzetrész és a csehszlovák államiság összeegyeztethetetlennek bizonyuló konfliktusában. JEGYZETEK A X/l. D FEJEZETHEZ 1. (bb.): Központi gyűlés Kassán. Magyar Tanító, 1931. december 10., 585-598. old. 2. Boross Béla: Új esztendő - új lendület. Magyar Tanító, 1933. január 1., 1-4. old. 3. Kormos Gerő: A Podk. Ruszi Magyar Tanítóegyesület közgyűlése. Magyar Tanító, 1933. szeptember 1., 540-542. old. 4. (bb.): Egyesületünk kettős ünnepe. Magyar Tanító, 1932. július 15., 513-535. old.