Irodalmi Szemle, 2004
2004/10 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Vajda Barnabás: Az irodalmi siker természetrajza
KÖNYVRŐL KÖNYVRE lani, hogy időnként a kritikust is környezete irányítja, azaz témaválasztása alkalom- adtán nem teljesen autonóm (,,[Koncz István] költészete természetét, sem értékeit nem ismertem, s ha nem kapok a szerkesztőtől egy szelíden erőszakos felkérést... ”, 178. o.). Noha én a Fényben és árnyékbant inkább kitárulkozásnak vélem, azért az összegzésre való igény is tetten érhető benne. ,,Ha az irodalmi mű és az olvasó közötti közvetítésre vállalkozom, akkor például nem idegeníthetem el a témától a lehetséges befogadóimat azzal, hogy olyan szaktudományos tolvajnyelvet használok, amiből leginkább csak az én roppant felkészültségem, tudós voltom vagy annak a látszata derül ki... ” - szögezi le a szerző, akiben él a szándék, hogy minden esztétikai pluralizmus mellett némi rendet próbáljon teremteni a fogalmak között. Elek Tibor rendszerint nagyon világosan fogalmaz; ezt teszi, amikor kritikát ír, amikor elméleti problémákat boncolgat, ha kérdez, sőt még akkor is, amikor vele beszélget Németh Zoltán. Szerintem általában sikerrel teszi: ő képes jól érthető feliratokat tűzni oda, ahova mások posztmodem halandzsákat falfirkáinak. És ezáltal is erősödik irodalomkritikusi credója és kreditje. (Kalligram, 2004) Vajda Barnabás Csavargó fiú feje, ceruzarajz, 1900
