Irodalmi Szemle, 2003
2003/10 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Popély Gyula: Edvard Beneš párizsi szereplései 1916-1919-ben (tanulmány)
MÚLT ÉS EMLÉKEZET Popély Gyula Edvard Benes párizsi szereplései 1916-1919-ben A cseh politikai emigráció — és ezen belül Edvard Benes — Monarchia-el- lenes tevékenységének az antantországokban óriási, már csaknem áttekinthetetlen szakirodalma van. Aránylag szűkre szabott előadásunk keretei nem teszik lehetővé, hogy részletekbe menően tárgyaljuk Benes párizsi szerepléseinek minden ve- tületét. Ez mindenképpen meddő kísérletnek bizonyulna. Mindössze arra szorítkozunk, hogy érzékeltessük Benes Magyarország-, illetve magyarságellenes propaganda-, majd diplomáciai ténykedésének néhány mozzanatát. A magunk részéről arra keressük a választ: a benesi aknamunka gyümölcsei értek-e be a háború végére és a békekonferencia idejére, vagy talán a megtörtént folyamatok nélküle, az ő zseniális elhitető propagandaténykedése nélkül is ugyanilyen eredménnyel zárultak volna? A kérdést úgy is feltehetjük: mennyiben járult hozzá Benes célravezető, ördögien ügyes propagandája és politikája — amelyet bizony sűrű hazudozás fűszerezett — a cseh politikai emigráció abszolút győzelméhez, a magyarellenes közhangulat elmélyítéséhez, illetve Magyarország északi területeinek elszakításá- hoz és ennek függvényében a csehszlovák-magyar országhatár kialakításához? Köztudott, hogy Benes 1915 szeptemberében hagyta el a Monarchiát, és a már emigrációban tartózkodó Masarykkal karöltve szívós propagandatevékenységbe kezdett a „cseh ügy” érdekében. A kezdeti nehézségek egyáltalán nem szegték kedvét. „Mirólunk, csehekről keveset tudnak” — üzente Prágában maradt elvbarátainak 1915 októberében. „A nyugati diplomáciának nem volt és máig sincs velünk terve” — állapította meg a „cseh ügy” súlytalanságának tényét a frissensült emigráns.1 T. G. Masaryk és E. Benes vezetésével 1915 őszén hatalmas szervező- és propagandamunka vette kezdetét az antantországokban. A cseh emigráció kezdettől fogva úgy fogalmazta meg saját politikai koncepcióját, hogy az a legmesszebbmenőkig összhangban legyen az antant, mindenek előtt Franciaország érdekeivel. Mivel az antanthatalmak Németországot tartották fő ellenfelüknek, ezért a cseh e- migráció propagandája is leginkább erre a tényre, az antantpolitikusok germanofó- biájára és magyarellenességére épített. A cseh emigráció első hivatalos és nyílt Monarchia-ellenes fellépésére 1915 novemberében került sor. Ezt a dokumentumot már az úgynevezett Cseh Külföldi
