Irodalmi Szemle, 2003

2003/1 - FÓRUM - Turczel Lajos: Anton Straka teljesebb portréja

Magyar irodalom Csehszlovákiában a két világháború között

Duba Gyula: Látni a célt, Bratislava, 1983

Fábry Zoltán: Kúria, kvaterka, kultúra, Bratislava, 1964; Valóságirodalom, Bratislava, 1967; Összegyűjtött írásai 1-12. kötet, Bratislava, 1980—2001

Fonod Zoltán: Körvonalak, Bratislava, 1982; Megmozdult világban, Bratislava, 1987; Üzenet (A csehszlovákiai magyar irodalom 1918—1945), Budapest, 1993; Szétszóródás után, Bratislava, 1998, Kemény Gábor: Így tűnt el egy gondolat. A felvidéki magyar irodalom története 1918—1938, Budapest, 1940

Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészi Társaság, Bratislava, 1973

Tőzsér Árpád: Az irodalom valósága, Bratislava, 1970

Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, Bratislava, 1967; Hiányzó fejezetek, Bratislava, 1982; Tanulmányok és emlékezések, Bratislava, 1987

Turczel Lajos

Anton Straka teljesebb portréja

i

Az 1883 és 1944 között élt kassai születésű újságírónak, műfordítónak és diplomatának a neve sűrűn szerepelt a két háború közti és 1945 utáni szlovákiai magyar sajtóban.

1925 és 1936 között a budapesti Csehszlovák Nagykövetség sajtóattaséja volt. Több magyarországi költővel, köztük Kosztolányi Dezsővel, Kassák Lajossal, József Attilával, Illyés Gyulával, Szabó Lőrinccel összebarátkozott, s megnyerte őket neves cseh és szlovák költők fordítására. Az összegyűlt anyagból 1938-ban Cseh és szlovák költők antológiája címmel értékes kiadvány jelent meg, melybe a szlovákiai Darvas János átültetései is bekerültek. Meg kell jegyezni, hogy a fordító magyar költők — Darvas kivételével — nem értettek szlovákul és csehül, s számukra a versek nyersfordítását Straka, Emil Boleslav Lukác és Szalatnai Rezső készítették el.

Straka a budapesti költőkkel, írókkal péntek estéken találkozott a nagykövetség Rákóczi úti lakótelepén, kolóniáján. Az összejöveteleken szorgalmasan részt vett az Ady-szakértő Földessy Gyula is, akivel aztán Straka 1939 után is levelezett.

A péntek esti társaság szoros kapcsolatot tartott a budapesti Vajda János Társaság tagjaival. 1934 áprilisában közös kulturális estet is rendeztek, s arra Pozsonyból a már többször ott vendégeskedett Emil Boleslav Lukácot is meghívták. Ő tartotta az első előadást Ady Endre és a szlovák irodalom címmel. Az estélyen eredeti cseh és szlovák fordítású Ady-versek, s Bartók-, Kodály-, Dohnányi-zeneszámok is elhangzottak. A gazdag programot befejező utolsó szám Molnár Ferenc Marsall című egyfelvonásosának cseh nyelvű bemutatása volt. A darabot Straka fordította és rendezte, s a szereplők a kolónia műkedvelő tagjai voltak.

Budapesti íróbarátai közül Straka József Attilát különösképpen kedvelte. A nyomorgó költő számára a lakomázással tetőződő péntek esték szociális tekintetben is jótékonyak voltak. A vendéglátó Straka aggodalommal figyelte Attila tragikus betegségét, s Fábry Zoltánnal és Győry Dezsővel levelezve stószi üdülést akart számára biztosítani. Sajnos, ez nem valósulhatott meg.