Irodalmi Szemle, 2003

2003/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - L. Erdélyi Margit: A jelenlét többértelműsége a drámában

A jelenlét többértelműsége a drámában

ának és világlátásnak köszönhető, amely Örkény István elvitathatatlan sajátja, mégpedig az, hogy a groteszk és abszurd értékrendbe ágyazott bármely tartalmi, formai elemek érvényesítése mindenkor az örök emberit demonstrálja egyfajta elévülhetetlen humánum hordozójaként.

A Forgatókönyv nemcsak Örkény drámamüvészetében kaphat előkelő helyet, hanem a magyar drámairodalom huszadik századi 60-as, 70-es éveiben is az egyik kiemelkedő műnek számít. P. Müller Péter az említett évek színműirodalmának összegezésekor Örkény művészetéről szólva kihangsúlyozza a következőket: „...egy sajátos drámatípust, dramaturgiát és szemléletmódot is jelöl, mely az adott időszak hazai drámairodalmában a legtöbb eredményt hozta, s amelyik az európai drámaművészet után igyekezve, esetenként annak színvonalához közelítve szólalt meg.”8 Noha az író művészeti szintézisét tekintve a Pisti a vérzivatarban kompaktabb, elfogadottabb műnek mondható, a Forgatókönyv analizáló technikájával, a monológok, vallomások, az expresszív szövegtautológiák montázsolásával nemcsak egy művészien összefogott képet nyújt egy sajátos világról, hanem formai bravúrt is produkál. Örkény István epikusi és drámaírói zsenialitása már nemegyszer megnyilvánult az életművében, lásd az Egyperceseket s az utánuk sorjázó kettős (epikai és drámai) változatok születését. Ugyanakkor megfigyelhetők művészetében az olykor posztmodem technikákat sem mellőző effektív intertextuális megoldások, de legfőbb értékeink az egymás után születő nagy groteszk/abszurd drámai műveket tartjuk, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy elemzései és összegezései egyaránt sokatmondóak, többjelentésűek, s egy polifon értéket nyújtanak a befogadónak. Nagy András9 az Örkény-életmű sajátosságain túl (mint realista, groteszk, abszurd) - többek között - kulcskérdésnek tartja a gondolkodási merészség, és alkotó konvenciótlanság maradéktalan összefonódását a müfajteremtő erővel, a rendkívüliség jegyeivel, amelyek által Örkény István közép-európaivá lett, azaz túllépett a nemzeti irodalom keretein. Az Örkényi művek példaértékű hatása immár nemcsak a magyar irodalomban ismert, s Örkény művészetének legjelentősebb értékei a klasszikusok közé helyezik őt és ugyancsak előkelő helyet biztosítanak számára a mindenkori kánonban.

JEGYZETEK

1. Örkény István: Párbeszéd a groteszkről. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1986, 417.0.

2. Örkény István: Levelek egypercben. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1992, 212. o.

3. Uo.: 228-230. o.

4. Lásd az 1. sz. jegyzetet 322. o.

5. Uo.

6. Örkény István: Drámák 2. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1982. - Megj.: A drámákból vett idézetek lapszámai erre a kötetre vonatkoznak.

7. Hankiss Elemér: Diagnózisok 2. Magvető Kiadó, Budapest 1986, 254. o.

8. P. Müller Péter: Drámaforma és nyilvánosság. Argumentum Kiadó, Budapest 1997. 7-8. o.

9. Vö: Nagy András: Közép-Európa realizmusa: a groteszk? In: Örkény István emlékkönyv. Pesti Szalon Könyvkiadó, Budapest 1995, 185. o.