Irodalmi Szemle, 2003

2003/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - L. Erdélyi Margit: A jelenlét többértelműsége a drámában

A jelenlét többértelműsége a drámában

terhes atmoszféráját mutatja be. A korabeli sztálinista szellemű világban sohasem lehetett tudni, kiből mikor lesz áldozat, bűnös vagy bűnbak. A Rajk László-perre már utaltunk Örkény levele kapcsán, mások tágabban értelmezik a valódi érintettek sorát, s így Pálffy Györgyöt, Károlyi Mihályt, Nagy Imrét is említik. Tény a- zonban, hogy a „korszellem” értelmében kreált bizonyítékok alapján is, vagy éppen a bizonyítékok megsemmisítése által, bárki minősülhetett hősnek vagy árulónak az adott hatalmaskodók kénye-kedve szerint.

A Forgatókönyv természetesen túlmutat azon, hogy a nemzet példaképe hogyan lesz végül hazaáruló. Erre nézve Örkény minden konkrét háttéranyag ellenére modellt mutat ebben az extrém műfajiságú drámában is, ahogy azt már korábban is megtette a Vérrokonok és a Pisti a vérzivatarban című műveiben. Bokor Miklóst, a Vérrokonok egyik főhősét a koncepciós per teljesen más emberré faragta. „Az volt a vád ellenem még annak idején a borsai rakodón, hogy elloptam egy személyvonatot. (...) Nagy ügyet csináltak, hogy példát statuáljanak, reflektor- fényben, ország-világ előtt vallottak ellenem a tanúk, de olyan emberek, még egy Bokor is köztük, akinek vakon elhittem minden szavát.” (65-65.) Öt év múlva természetesen kiderült Miklósról, hogy ártatlan, merthogy az adott helyen még vasúti összeköttetés sem volt. De a hivatalos bűnbakká nyilvánítása olyannyira megváltoztatta őt, hogy már inkább hitt koholt bűnösségében mint ártatlanságában, s bevallása szerint, azóta fél magától is, mert nem tudja, mi a jó és mi a rossz. Míg a Vérrokonokban Miklós és Mimi elbeszéléséből tudjuk meg a per és a rehabilitáció lefolyását, addig a Pisti-drámában már jelenetté formálja az író a vádlott perét és kivégzését. A Pisti-dráma elé írt mottó a Forgatókönyvet ugyanúgy bevezethetné:

„E kor nekünk szülőnk és megölőnk.

Tőle kaptuk, mint útravalót, hogy lehessünk hősök és gyilkosok, megbélyegzők és megbélyegzettek, keveset tevők, nagyokat álmodok, másokat mentők, magunkat pusztítók, egy időben, egy helyütt és egy személyben: ki merre fordul, aszerint.” (184.)

Pisti koncepciós pere a bírósági jelenetben zajlik. Örkény a téma abszurditását a groteszkből abszurdba váltott szövegmegoldásokban hozza. Az érthetetlen, művileg kreált mondatok arra szolgálnak, hogy „egyértelművé” tegyék a vádlott bűnösségét, holott az ártatlan. A „Kiribicsi kalamajkó réri.”, (254.) Pisti minden tiltakozása ellenére az ítélethirdetéskor visszavonhatatlanná válik: „Pisti kiribicsi, Pisti kalamajkó, Pisti kattó.” (255.) A főhőst öt lövéssel kivégzik, s már nem segít a helyzeten a hamis tanúk megbánása sem: „Félek a halottaktól. A halottak igazától. (...) Hogy éljek így, ezzel a tudattal.” (256.) - mondja egyikük. Pisti kirakatpere dramaturgiailag más feldolgozású mint a Barabás-pör. Az utóbbi kifejtettebben jelenik meg a dialógusokban, annak ellenére, hogy teatralitásába belejátszik a film