Irodalmi Szemle, 2003

2003/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - L. Erdélyi Margit: A jelenlét többértelműsége a drámában

Könyvről könyvre

L. ERDÉLYI MARGIT

A jelenlét többértelműsége a drámában

„Aztpróbáltam, hogy a dolgokat máshonnan, másképpen, másféle értékskálán, a maguk lényege felé közeledve fogalmazzam meg;

A Forgatókönyv című alkotással zárult le Örkény István életműve. Ezen az utolsó darabján csaknem egészen 1979. június 24-ig, Budapesten bekövetkezett haláláig dolgozott. Igaz, a terv már korábban is foglalkoztatta, évekkel előtte hozzá is fogott, de csak közeledő halála idején a felesége, Radnóti Zsuzsa segítségével sikerült befejeznie. Noha körülbelül fél év múlva posztumusz jelent meg a mű, mégis többen már az író életében véleményt mondtak róla, részben a Rózsakiállítás e- pizódjait asszociálva a témához. Az író kezdetben Barabás-pör munkacímen emlegette, és elmondta róla, hogy a történelem folyamán megtörtént események adták ugyan a valóságalapját, de maga a dráma nem ezekről szól, hanem a koncepciós perek mechanizmusáról s e perek résztvevőinek pszichizmusáról. Már 1977 augusztusában Radványi Gézának írt levelében is említést tesz róla: „Az én darabom újkori történelmünk legtragikusabb hőséről, Rajk Lászlóról íródó tragédia. A színhely a Fővárosi Nagycirkusz, az időpont a peré, 1949, címe »Barabás-pör«, és arról szól, hogy vádolnak meg egy hőst épp azok, akikben hisz, és hogy jut el a vallomástételig.”2 1979 májusában és júniusában Örkény a betegágyán Aczél Györgynek írott leveleiben már Forkatókönyv címen említi a drámát, és bizonyos átdolgozott részekről számol be: „Kérlek, olvasd el magad is, mert egy képzeletbeli Rajk-pört írtam meg benne, tehát rólad is szól a darab.” „...jogosnak érzem azt az óhajtásodat, hogy a Forgatókönyv ne csak az igazságtalanságokat, hanem azok jóvátételét, a hős rehabilitációját, és mai életünk konszolidációját is érzékeltesse. Azt hiszem ezt sikerült szépen megoldanom. (...) Biztosra veszem, hogy elégedett leszel, én is úgy tekintem most már a Forgatókönyv utolsó változatát, mint amelynek szövege végleges, és több változtatást nem igényel.”3

A Forgatókönyv tehát könyv alakban még az író halála évében megjelent a Szépirodalmi Kiadónál, a színpadi bemutatója a Vígszínházban azonban csak 1982-ben volt. Akadt, aki közvetlenül Örkény halála után ezt a művet tartotta az é- letmű csúcspontjának (Somlyó György, Sükösd Mihály), a későbbi lehiggadt vélemények azonban visszafogottabbak voltak. Sajátos címe és műfaja miatt az alkotás szintén komolyan foglalkoztatta a szakembereket azért is, hogy nem volt egyértelmű a színrevitel módja. A dráma címe ugyanis többirányú utalást hordoz. Elsőként a filmforgatókönyv műfaját juttatja eszünkbe, hangsúlyozva azt is, hogy