Irodalmi Szemle, 2003
2003/9 - NEGYVENÖT ÉVES AZ IRODALMI SZEMLE - Így látják az Irodalmi Szemle 45 évét - Dobos László: Fergeteges történelem
így látják az IRODALMI SZEMLE 45 évét DOBOS LÁSZLÓ az Irodalmi Szemle alapító főszerkesztője Fergeteges történelem 1958 májusa- ekkor jelent meg az Irodalmi Szemle első száma! Azóta közel fél évszázad fergeteges történelme rétegződött lelkűnkbe, tudatunkba és idegeinkbe. A kolozsvári Korunk című havilap után a Kárpát-medence magyar irodalmának legöregebb lapja az Irodalmi Szemle. Az Irodalmi Szemle világrajötte évekig tartó, keserves vajúdás eredménye. Ma már tudott dolog, hogy a Trianon után leszakított nemzetrészek területein a szó, az írásabeliség, a betű, az újságírás, az eszmélő irodalom jelentette a nyilvánosságot, a kapaszkodót, a fogódzót a világ felé törő fórumokat. Társadalmi élet széléről indult a magyarság Trianon utáni élete. A Trianon után egyetlen folyóirat volt Erdélyben az Erdélyi Szemle. 1919-25 között már 330 lap és folyóirat jelent meg. Kialakul az irodalmat, szellemi életet teremtő erő, programként fogalmazódik meg: az irodalmi transszilvanizmus - Erdély a népek hazája. Erdélyhez hasonló a helyzet Csehszlovákiában is. Az ismeretlenségből rajzanak elő újságírók, szerkesztők, képzőművészek, lapok, szerkesztőségek; a Prágai Magyar Hírlap, a Magyar Újság, a Magyar Nap, a Kassai Munkás, Az Út. Irodalomteremtés, fórumok teremtése. Fábry Zoltán fogalmazza meg a magyar irodalom credóját és eszmeiségét, a vox humanát. Itt is a humánum és az erkölcs a program. Fábry szigorú figyelő és számonkérő. A szlovákiai magyarság pozitív magatartásának viszonzását kéri számon. Erkölcsért erkölcsöt. Tisztaságért megbecsülést. A 30-as évek elejére minden határon kívüli magyar területen kialakult az újságírás, az irodalom, a képzőművészet. A kultúra, a művészet válik fogódzóvá. Az önkifejezés, az önrealizálás, az önvédelem eszközévé. A kultúra és a nyelv válik a nemzeti érzés tudatosító, kristályosító erejévé. Szülőföld-kultúra, szülőföld-haza. A kultúra kristályosítja az erkölcsi magatartási formákat is. A 30-as években a határon túli magyarság életének meghatározó érzései; a történelmi nosztalgia, Trianon igazságtalansága, a szociális igazságtalanság, s a kultúra és a humánum eszménye. A háború árnyéka kivetül Kelet-Közép-Európára. Németország a nemzetiségi kérdés rendezésének nagy kísértése. Történelmi igazságkeresés a nagyhatalmak pokoli malmaiban. A „Mindent vissza” jelszava próbálta megoldani a már 20 éve esedékes autonómiák szerepét. Drámai helyzet, történelmi értékű jelenség; a fasizáló utódállamok - Szlovákia, Horvátország, Románia, Szerbia árnyékában a magyar kisebbség területein az antifa- sizmus tétele és ekölcsi magatartása fogalmazódik meg. Az utódállamok asszimilációs törekvéseivel szemben humán programok íródnak. Szlovákiában a vox humana,
