Irodalmi Szemle, 2003
2003/8 - Napló
Napló RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉS A Szlovákiai Magyar írók Társasága f. év június 28-án tartotta rendkívüli közgyűlését. A közgyűlésre Pozsonypüspökin, a Madách-Posonium Kiadó székházában került sor. Előrehozott és rendkívüli tisztújító közgyűlést tartottak, mivel Koncsol László elnök, más elfoglaltsága miatt tovább nem tudta vállalni a tisztséget. A közgyűlést rendkívülivé az tette, hogy a 111 írószövetségi tagból mindössze 26-an jelentek meg. Az alapszabályzat módot ad arra — a szervezet ellehetetlenítéssének az elkerülése érdekében! —, hogy egy hónapon belül, ugyanazzal a napirenddel rendkívüli közgyűlést hívjanak össze, ahol már nem az abszolút többség (50 százalék plusz egy fő) számít, hanem a megjelentek létszáma. Néhány perc szünet után — előzőleg érvénytelennek nyilvánítva a közgyűlést — szokták a rendkívüli tanácskozást megkezdeni, így történt ez most is. A közgyűlésen beszámolók hangzottak el — beleértve az elnöki és titkári beszámolót is. Ezt megelőzően Németh Zoltán vitaindítót tartott, egy örökzöld témában: Szlovákiai magyar irodalom: van-e vagy nincs? címmel. A közgyűlés fő napirendi pontja — mint általában — az új vezetőség megválasztása volt. Titkos szavazással az új választmány tagjai lettek: Ardamica Zorán, Barak László, Csehy Zoltán, Hodossy Gyula, Németh Zoltán, Szászi Zoltán és Tőzsér Árpád. A választmány Hodossy Gyulát választotta meg elnöknek, a titkári feladatok ellátására pedig Csanda Gábort kérte fel. Az új választmány legfontosabb feladatának a társaság életének fellendítését tartotta, és kiemelten szólt az olvasók és az írók közötti kapcsolat javításáról is. Valóban ráférne az irodalmunkra meg a társaságra is, ha az évek óta tartó pótcselekvéseket az érdemi munka váltaná fel. CORVINUS-DÍJ GÖNCZ ÁRPÁDNAK A Magyar Tudományos Akadémia székházában, július 8-án adták át Göncz Árpád volt köztársasági elnöknek a Corvinus-díjat. Az Európa Intézet Alapítvány adományozta a díjat, a magyar és az európai kultúra közötti kapcsolatok erősítése érdekében kifejtett tevékenységéért. Glatz Ferenc, a Budapesti Európa Intézet igazgatója szerint — aki a kuratórium döntését indokolta — „Göncz Árpád egy jelkép volt számunkra 1990 után, egy jelkép, akiben mind a civil társadalom, mind pedig a pártpolitikai elit megtalálta a maga képviselőjét“. Megítélése szerint a díjat annak „az értelmiséginek, politikusnak” ítélték, „aki meg tudta őrizni értelmiségi mivoltát a politikában“, annak a „magyar embernek, aki Magyarországon az európaiságot képviselte és Európában a magyarságot”. Gratulálunk a kitüntetéshez!