Irodalmi Szemle, 2003
2003/8 - MARGÓ - Csordás János: A kávézóban, A rég nem látott ismerős
MARGÓ- A mester ezek szerint kelendőbb volt. Az éjjeliőrt nem veszik?- De veszik... jelenleg hárman vagyunk, s kell még egy, hogy mindenkinek legyen váltótársa. Érdekel a dolog?-Nem is tudom... A szobrokat nem gyűjtöm.- Miféle szobrokról beszélsz te itt?- Nem szobrász vagy?- Én-e?! Dehogy! Éjjeliőrt csinálok! Koranda úr elgondolkodott, majd kissé szégyenkezve kijelentette: - Akkor fested. Eltaláltam? Az ismerőse kezdte elveszteni természetes arcszínét.- Te meg vagy húzatva! - háborodott fel. - Agyadra ment az öregség? Hogy a fenébe magyarázzam meg neked? Robím nočného strážnika, rozumieš! Predtým som robil majstra! Koranda úrnak azonmód leesett a tantusz.- Ezek szerint éjjeliőrként dolgozol... - (És nem vagy te semmiféle művész, tette hozzá gondolatban.)- Na végre! Te mindig ilyen érteden vagy?
