Irodalmi Szemle, 2003

2003/1 - FÓRUM - Fried István: Neubauer Pál irodalmak/kultúrák között

FÓRUM- bár árnyaltabban és a türelem magatartását körvonalazva - a publicisztikai tevékenységet szem előtt tartva a „harcos humanizmus”, a szellemi ellenállás „korparancs”-áról beszélt. Thomas Mann időszerűsítette Goethe egy aforizmáját: „Was aber ist deine Pflicht? Die Forderung des Tages.” (Azonban mi a kötelességed? A nap követelménye.)

Neubauer 1938 után légüres térbe került. Az általa képviselt prágai német írásbeliségnek Magyarországon (de másutt is) hiányoztak az elemi létezési feltételei, csehszlovákiai magyar író-újságíróként pedig sem nem volt elég jelentékeny személyiség ahhoz, hogy az átrendeződő magyar irodalomban a számára kedvezőtlen körülmények között bármilyen helyet foglalhasson el, sem nem talált megfelelő alkalmat és ürügyet arra, hogy folytathassa prágai munkálkodását. Fordítóként (az Ungarn című lap számára) például Mikszáthot tolmácsolt németre, és a már említett Hubay-életrajz szerzőjeként adott hírt magáról. De a prágai német nyelvű irodalom szétszóródása, emigrációba kényszerítése, lényegében megszüntetése egyben az ő kultúraközvetítésének, kultúrákban részesedésének visszavonhatatlan fölszámolódását is jelentette.

Az összehasonlító irodalomtudomány és ezen belül a közép-európai régió irodalomköziségének, irodalomtörténetének rekonstruálása egyfelől az egykori irodalomtörténések rehabilitálásához, a kortársinál méltányosabb szituálásá- hoz vezetett (nem utolsósorban e rehabilitálás során kinyert tapasztalatok kontextusba helyeződése révén), másfelől lehetővé tette a Neubauer-típusú szerzők olyatén értelmezését, amely szerint tevékenységükkel „megelőlegezik” a multikulturalitás irodalmi Közép-Európát tételező alakzatát. Ennélfogva az egykori csehszlovákiai magyar irodalom árnyaltabb elemzésére, változatai-nak, rétegzettségének, kapcsolatrendszerének értelmezésére kínál hasznosítható szempontokat. Neubauer Pál életművének az eddigieknél alaposabb, a prágai német-magyar viszonylatokra tekintettel lévő újragondolása tehát fontos feladatnak tetszik.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Peter V. Zima: Theorie des Subjekts. Tübingen und Basel 2000.

Ugyanő. Das literarische Subjekt. Zwischen Spätmoderne und Postmoderne. Tübingen und Basel 2001.

Goethe, unser Zeitgenosse. Hg. Von Siegfried Unseld. Frankfurt am Main und Leipzig 1998. (Insel Taschenbuch 2290.)

A magam korábbi írásai közül az alábbiakra támaszkodtam:

Új Szabolcs. Szabolcs-Szatmári Szemle 1969. 4: 47-53.

Neubauer Pál és a prágai német irodalom. Helikon 1969. 449-455.

Neubauer Pál. In: „S két szó között a hallgatás”. Budapest 1970. II. 106-109.

Kétnyelvűség és kettős irodalmiság. Tézisek. Dunatáj 1992. 2: 12-16.

Magyar-német kettős irodalmiság. Filológiai Közlöny 1988. 206-214.

Deutsch-ungarische Biliteralität Berliner Beiträge zur Hungarologie 3 (1988) 79-93.