Irodalmi Szemle, 2003
2003/8 - JUHÁSZ FERENC KÖSZÖNTÉSE - Fried István: Pozsony-Pressburg-Bratislava-Posonium — „a nagy kézfogások városa” (esszé)
Pozsony-Pressburg-Bratislava-Posonium — „a nagy kézfogások városa” tetett szlovák novelláskötetről írja Sárkány Oszkár: „Van azonban ennek az irodalomnak külön, sajátos levegője is, melyet szavakban megragadni éppoly nehéz, mint megmagyarázni. Szlovenszkói levegő, szlovenszkói tájihlet ez — mely közelebb hozza ezt az irodalmat a magyarhoz. így néha a szlovák irodalmat a magyar szerves kiegészítésének érezzük, melyben Szlovenszkó hangjával és színeivel találkozunk.” Sági Farkas István A mai szlovák irodalom címen cikkezik: „Emil Boleslav Lukác világfájdalmas lírája olyan közel áll Ady Endre magyar és mégis európai lírájához, akárcsak Ady lírája állt közel az elhunyt papköltő Martin Rázus lírájához.” Talán távolodóban a gondolatmenettől, mégis közelben, általánosítha- tóan Puskás Lajos Európai humanitásából egy passzus: „Az egyén például azért, mert megszületett, még nem magyar, s ha csak magyar, még nem európai; a szószátyár magyarkodás itt szokott hatalmasat tévedni, amikor a maga szűkös individualitásával büszkélkedik, holott ez magában még nem érdem, hanem a magyar, az európai, az egyetemes emberi értékek megközelítésének csak eszköze lehet; így törekedjünk magyarságunkban gyarapodni s felülmúlni más nemzeteket.” A cikkben a bekezdés zárójelben olvasható, de nem árt, ha kinyitjuk ezt a zárójelet, és visszakapcsolunk a Pukánszky Bélától kölcsönzött mottóhoz, a Klagenfurt/Celovecben kiadott kötet tanulságait idevonva. Pozsony háromnyelvű, háromkultúrájú öröksége nem tehertétele az átalakult városnak, hanem közép-európaiságának, európaiságának (?) éltető hagyománya. Utópia-e, ha azt tételezem, talán egyszer nagyon sokan fogják ezt kutatni, tanítani, értelmezni, fordításokkal szolgálni? „Közép-Európa a ragyogó lehetőségek hazája” — bízott mondása tettre válthatóságában Gál István az Apollóban. Az olyan könyvecskék, mint a Wieser Verlag Bratislavaja ezt a reményt erősítik. A közös munkák sora következnék, és talán következik is. JEGYZETEK Apollo. Közép-európai humanista folyóirat. Szerk. Gál István. I. 1934-1939. I—IV, II. 1934-1939. V-X. III. Dokumentumok. S.a.r. Gál István hagyatékából Gál Ágnes és Gál Julianna. Budapest 2001. (Hasonmás kiadás) Aixinger László: Pozsony. Jankovics Marcell előszavával. (Budapest 1938) Bajkó Mátyás: A pozsonyi líceum reformkori történetéhez. In: Tanulmányok a magyar nevelésügy XVII-XX. századi történetéből. Budapest 1980. 105-118. Ballus, Paul von: Pressburg und seine Umgebung. Pressburg 1823. Fried István: Slavica in der deutschsorachigen Presse Ungarns im Zeitraum des Vormärz. In: Aspekte kultureller Integration. Festschrift zu Ehren von Prof.Dr. Antonin MKt’an. Hg: Karéi Mácha und Peter Drews. München 1991. 115-127. I lolőík, Stefan: Pozsonyi koronázási ünnepségek 1563-1830. Ford. Nagy Judit. Budapest-Bratislava 1986. Pressburg in der neuen Slowakei. Geschichte, Kultur, Wirtschaft. Pressburg é n. Pukánszky Béla: A magyarországi német irodalom története (a legrégebbi időktől 1848-ig). Budapest 1926. Ugyanő: Geschichte des deutschen Schrifttums in Ungarn. Münster in Westf. 1931. Ugyanő: Német-magyar szellem a Szepességben. Budapest 1949. Klny. az Egyetemes Philologiai Közlönyből Ugyanő: Német polgárság magyar földön. Budapest (1944).
