Irodalmi Szemle, 2003
2003/7 - NYELV ÉS ÉLET - Lanstyák István: Kódváltás és fordítás (tanulmány)
NYELV ÉS ÉLET Štefánik, Jozef. 2000. Jeden človek, dva jazyky. Bratislava: Academic Electronic Press. Vančo, Ildikó 1998a. A bujkáló anyanyelv. Tanítási óra alatti kódváltás, szlovák tannyelvű iskolában. Lanstyák István -Szabómihály Gizella szerk., Nyelvi érintkezések a Kárpát-medencében, különös tekintettel a magyarpárú kétnyelvűségre, 87-93. Pozsony: Kalligram—A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. Vančo, Ildikó 1998b. Észrevételek a gyermekkori kódválasztás és kódváltás változásairól. Lanstyák István-Simon Szabolcs szerk., Tanulmányok a magyar-szlovák kétnyelvűségről, 116-134. Pozsony: Kalligram. JEGYZETEK * Az írásom alapjául szolgáló kutatások a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport és a Gramma Nyelvi Iroda munkatervének keretében folytak, ill. folynak az Arany János Közalapítvány, az Illyés Közalapítvány és a Domus Hungarica Scientiarium et Artium támogatásával. Itt köszönöm meg Fenyvesi Annának (Szegedi Egyetem) az írásom korábbi változatához fűzött értékes megjegyzéseit, melyek legtöbbjét fölhasználtam a végleges változat megírásához. 1 Itt és máshol - a kétnyelvűség-kutatásban szokásos eljárást követve - a „kétnyelvű” fogalmába beleértem a többnyelvűt is, a „kétnyelvúség”-be pedig a „többnyelvűség”-et. Erre még szlovákiai magyar viszonylatban is szükség van, hiszen köztudomású, hogy a szlovákiai magyarok egy része a roma etnikumhoz tartozik (vagy a másik oldalról megközelítve: a szlovákiai romák egy része magyarnak vallja magát), s köztük olyanok is vannak, akik a roma nyelvet is beszélik, a magyar és a szlovák „mellett”. 2 Klaudy Kinga (1999/2002:42) a fordítót nem igazán tekinti kétnyelvű beszélőnek, arra hivatkozva, hogy a „kétnyelvűség kutatói között rendkívül nagy különbségek vannak arra nézve, ki nevezhető kétnyelvűnek”. Ez azonban inkább csak a régebbi kétnyelvűségi irodalomra áll; a mai kétnyelvűség-kutatásban általános az a vélemény, hogy a kétnyelvűségnek számos válfaja van, ezeknek csupán egyike - s nem is éppen a legjellemzőbbike - a mindkét nyelv ún. anyanyelvi szintű birtoklása. L. pl. ; Grosjean 1982:230-240; Romaine 1989:10-11; Bartha 1999:34-40; Štefánik 2000:16-25; vö. még Lanstyák 2003b. 3 Az egyenértékűség nem ítélhető meg csak a forrásnyelvi és a célnyelvi beszédművekre való tekintettel, ehhez mindenképpen figyelembe kell venni az egész közlésaktust, különös tekintettel annak céljára. ,Abszolút” egyenértékűség, amely szövegszinten megállapítható volna, legföljebb nagyon rövid szövegek, ill. típusszövegek esetében létezik (de egy-egy konkrét beszédhelyzet még az ilyen „abszolút”-nak vélt ekvivalenciát isfölülírhatja). 4 A fordításelméleti fogalmak közül a „nagyoló fordítás” egyfelől az implicitációval (vö. Klaudy 1999:8), másfelől a minimális fordítással (Heltai 1997, 1999), illetve a nyersfordítással érintkező fogalom, de nem azonos velük. 5 Ezzel kapcsolatban fölhívtam az érintett lakásszövetkezet karbantartó részlegét, s rákérdeztem a magyar fordításban nem szereplő kifejezésekre. A telefont fölvevő karbantartó a többiekkel való hosszas tanakodás után sem tudta megmondani ezek magyar megfelelőjét. Arra nem kérdeztem rá, hogy a fordítást e részleg munkatársai készítették-e, mert egy ilyen kérdés az adott körülmények közt kellemetlenül érinthette volna őket. 6 A „JLSZ” a Járási Lakásszövetkezet rövidítése. Látszólag explicitációs jelenségről van szó, hiszen a szlovák eredetiben nincs utalás a lakásszövetkezetre. Ezt mégis inkább kompenzációs eljárásnak tekinthetjük, ugyanis az értesítés egy szlovák egynyelvű fejléccel kezdődik, amely a lakásszövetkezet nevét és pontos címét tartalmazza. Ezenkívül egynyelvű az értesítést záró pecsét szövege is, s csak szlovákul van feltüntetve a lakásszövetkezet vezetőjének neve és tisztségének megnevezése is. 7 A kommunikatíve egyenértékű, de nem elnagyolt, hanem pontos fordítás valahogy így hangozhatna: „Értesítjük a lakókat, hogy a Malom lakótelepi kazánházban a nyári karbantartás keretében sor kerül az ipari meleg víz előállítására szolgáló hőcserélő berendezés vegyi tisztítására. Ezért a lakótelepen 2003. június 9. és 11. között szünetelni fog a melegvíz-szolgáltatás. (Szíves) megértésüket előre is köszönjük!” Lehet, hogy ez sem teljesen szakszerű így, de az érintett berendezéseket nem ismerő laikusok számára talán érthető. 8 A nyelvközi közlésaktus nem azonos a kétnyelvű közlésaktussal, bár a fordításelméleti szakirodalom a
