Irodalmi Szemle, 2003

2003/7 - NYELV ÉS ÉLET - Lanstyák István: Kódváltás és fordítás (tanulmány)

NYELV ÉS ÉLET

féle diskurzív funkciókat töltenek be. Az idézetekből talán az is kiderült, hogy e- zek a diskurzív eljárások kétféleképpen is összefüggnek a fordítással. Egyrészt e- lőfordul, hogy a nyelvközi közlésaktusokban létrejövő fordításokhoz hasonlóan u- gyanaz a beszélő ugyanazt a gondolatot vagy gondolattöredéket mindkét nyelven kifejezi. Ez olykor csakugyan azért történik, mert a lehetséges hallgatóság (vagy í- rásos közlés esetében olvasóközönség) egy része nem kétnyelvű, vagy az ugyan, de elvárja a másik nyelv használatát; ilyenkor ténylegesen is fordításról beszélhetünk, bár kétnyelvüségi körülmények közt a fordítás nem olyan „steril” tevékenység, mint nyelvközi viszonylatban. Más esetekben az ismétlés indítéka eltérő, de az ismétlés ténye és a nyelvi megfelelések az ilyen megszólalásokat is rokonítják a fordítással. Ami pedig a más beszélő által mondottak, ill. olvasottak idézését, az a- zokra való hivatkozást és utalást illeti, ez sokszor kódváltásképpen valósul meg úgy, hogy maga az ismétlés nyelven belüli (ugyanazon a nyelven történik, mint a- milyenen az adott megszólalás annak idején elhangzott, ill. íródott). Ilyen esetben szövegközti ismétlés épp azt a célt szolgálja, hogy a beszélőnek ne kelljen a korábban hallottakat, olvasottakat lefordítania.

A kétnyelvű beszédtevékenység során jelentkező fordítás és nem fordítás nagyon sok érdekes kérdést vet föl, amellyekkel hasznos volna mélyebben is foglalkozni. Olyan terület ez, amelyen siker csak a fordítástudomány és a kétnyelvűség-kutatás, ill. a nyelvi kontaktológia szakembereinek az együttműködésével érhető el. Ez a közös munka pedig mindenekelőtt akkor lehet eredményes, ha minden érintett terület résztvevői a nyelvet a maga társas beágyazottságában vizsgálják, a társasnyelvészet (szociolingvisztika) módszereinek és fogalmi apparátusának felhasználásával.

HIVATKOZÁSOK

Albert Sándor 2003. Fordítás és filozófia. A fordításelméletek tudományelméleti problémái. Filozófiai szövegek fordítási kérdései. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Baranovicsová, Monika 1994. Kétnyelvűség és nyelvhasználat. Szociolingvisztikai vizsgálatok egy kétnyelvű családban. Bratislava: FF UK. (Szakdolgozat.)

Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Béhrová, Alžbeta 1994. Kétnyelvűség a sütőiparban. (Szociolingvisztikai vizsgálatok Ipolyságon.)

Bratislava: FF UK. (Szakdolgozat.)

Bergendi Mónika 2002. Bilingvizmus v školách s vyučovacím jazykom maďarským so zreteľom na používanie geografických názvov. Bratislava: FF UK. (Doktori értekezés.)

Debnár Klára 1994. Kétnyelvűség a postaforgalomban. (Szociolingvisztikai vizsgálatok Feleden.)

Bratislava: FF UK. (Szakdolgozat.)

Grosjean, François, 1982. Life with Two Languages. An Introduction to Bilingualism. Cambridge, Massachusetts—London, England: Harvard University Press.

Heltai, Pál 1997. Minimal translation. Kinga Klaudy János Kohn szerk., Transferre Necesse Est.

Proceedings of the 2nd International Conference on Current Trends in Studies of Translation andInterpreting 5-7 September, 1996, Budapest, Hungary, 117—123. Budapest: Scholastica. Heltai Pál 1999. Minimális fordítás. Fordítástudomány 1/2, 22-31.

Husáriková, Mariana 2003. Identitástudat és nyelvhasználat. Szocio- és pszicholingvisztikai vizsgálatok egy kétnyelvű családban. Bratislava: FF UK. (Szakdolgozat)